2011. július 31., vasárnap

Megérkeztem Cambridge-be





Ma 02.45-kor keltem, 03.45-kor indultunk Kecskemétről, Péter felvitt a repülőtérre, ahonnan 06.50-kor indult a gépem. A gépen ablak mellé kértem a jegyem, de semmit nem lehetett látni, mert az egész kontinens felhővel takart volt. Ahogy átrepültünk a La manche-csatorna felett, a felhők megszűntek, és messziről lehetett látni Dover fehér szikláit. A gépen egy pázmányos fiatalember mellett ültem, aki Izlandra igyekezett egy Erasmus programos félévre.
Miután megkaptuk a csomagjainkat, a kijáratnál egy csomó ember várta az érkezőket, kezünkben kis névtáblával. Én is gyorsan megtaláltam a magam emberét. Az összes taxisofőr úgy nézett ki, mint egy üzletember, fehér ing, sötét öltöny. Rájöttem, hogy itt mennyire fontos a ruha, az adja meg a társadalmi ragját valakinek. Egy szépséges és kényelmes Mercedes - a pontosabb paramétereket, ha me ölnének se tudnám - repített Gatwickből Cambridge-be egy picivel több mint 1 óra alatt. Szóval engem pont ez két dolog (kinek milyen ruhája és kocsija van) nem tus érdekelni.
Mikor megérkeztünk a Chancellors Walk 19 szám alá, a házigazdám, Adam nyitott ajtót, úgy tűnt, mintha éppen végzett volna a borotválkodással. Kiderült, hogy a kislányuk Amy Olaszországban van most, és hogy a felesége, Jackie hol van és mikor jön haza, azt nem nagyon értettem, de iszonyú fáradt és álmos voltam. Felkísért a szobámba, ami egy kicsi aranyos szoba, ahol kipakoltam és aludta egy jót. Mikor felébredtem és próbálta volna a netre felcsatlakozni, akkor kiderült, hogy nem tudom melyik hálózatra és milyen jelszóval kellene. Lementem hát, hogy megkérdezzem, de a nappaliban két fiatal lányt találtam. Bemutatkoztam, kiderült, hogy az egyikük nem itt lakik, a másikuk Irena, aki aztán segített a kódban. Holnap 9-re kell az iskolába beérni, ez a hely gyalog 4,1 km-re van onnan az útvonaltervező szerint. Azt gondolom most, hogy gyalog megyek, hogy felfedezzem a helyet.
A képek között ott a hivatalos logója annak a programnak, amelynek keretében most itt vagyok, azaz az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programja. Azt is le kell írnom, hogy az Európai Bizottság nem felelős azért, amit én ide leírok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése