Smutáné Dobos Edit kiállítása

Az őszi szünet szerdáján a Kereskedelmi és Iparkamarába mentem el egy kiállításmegnyitóra. Smutáné Dobos Edit festményeiből nyílt tárlat. Volt egy Dobos Edit nevű kandós tanítványom, aki 2007-ben végzett. A Smutáné elnevezés miatt azt hittem, nem lehet ő az. De ő volt. Férjhez ment, dolgozik, közben kicsit felfüggesztette a szegedi tanulmányait és ez a második kiállítása. Amikor megérkeztem, volt időnk egy kicsit beszélgetni is. A megnyitót tartó Novák Attila, Bruncsák Andris és Szuhaj Gyuri barátja, ugyanazokat mondta Editnek jó tanácsként, mint amiket én is a megnyitó előtt.

Katigráfia - G. Szolláth Katalin kiállítása

G. Szolláth Kati idén töltötte be a 60. évét, ez volt a kiállítás apropója. A Hírös Agórában nyílt kiállítás összefoglalása ez az eddigi tevékenységének és mivel, Kati elsősorban tanár, a leghíresebb tanítványok is jelen voltak egy-egy művel. Sok ismerős grafikát láttam, de voltak számára ismeretlenek, például egy 1975-ös rajz, vagy az egészen frissek a szelfis önarcképek. Mikor gratuláltam neki és megdicsértem, visszakérdezett, hogy komolyan gondolom? Miért, szoktam és hazudni? Legfeljebb nem gratulálok. Aztán Virág Ágit is megdicsértem a megnyitó szövegéért!
Nagyon jó volt a gordonkás leányzó játéka is! Idehaza rá is kerestem erre a műre, azaz a Stonehenge címűre. A youtube-on két másik előadásban találtam meg: https://www.youtube.com/watch?v=vPm_64adVr4
Utólag megszámolva, éppen 60 mű lett Katitól kiállítva és engem a legújabban tényleg megleptek. Ja, és cím, a Katigráfia telitalálat!

A megnyitó után elborozgattunk, meg pogácsázgattunk még egy pár kedves ismerőssel. Már kellett egy kis levezetés, mert tudtam azt, hogy az egész szünetem a pedagógus portfólióról fog szólni és nem lesz semmi alkotás sem.

Nagy Múzeum

Szerda este meg az Otthon Moziban a Nagy Múzeum című filmet néztem meg, amely a bécsi Kunsthistorisches Museum felújításáról szólt, de nem volt olyan nagyon érdekes. Szerintem, csak elvetemült múzeumi dogozók élvezték, ha élvezték. A legmulatságosabb számomra az volt, mikor a múzeum termein keresztül rollerrel közlekedett az egyik alkalmazott. Utána beszéltem múzeumi emberekkel, és azt mondták, egyáltalán nem úgy működnek a dolgok, ahol itt látható volt. Szóval, ha Bécs és Kunsthistorisches Museum, akkor inkább személyesen egy kiállítást!

Deák 17 Galéria - 2015 október

pénteken sikola után Budapestre utaztam, mert a Deák 17 Galériában Dr. Pataky Gabriella, az ELTE TÓK adjunktusa, Dr. Rolf Lawen, a bécsi Tanítóképző Főiskola Művészeti Nevelési Tanszékének docense és Dr. Kárpáti Andrea, az ELTE TTK tanára tartott egy-egy rövid előadást. Kaptam egy néhány használtató ötletet az értékeléshez, alig várom, hogy kipróbáljam. (Az első 4 fotót a galéria facebook oldaláról vettem át.)

Ezek után Zombori Béla beszélt a 20 éves rajz és vizuális OKTV-ről, amelynek első fordulójára beküldött munkákból rendeztek most kiállítást itt.

Volt egy másik kiállítás is, a Parafrázis pályázatról, ahol felfedeztem két volt, tavalyi 13-dikos kandós munkáját (Steiner Lili és Szépe Márta). Mártié díjazott is lett.

Harsányi Zsuzsanna - Vízi világ pasztellal

Szerda este a Hírös Agórában Harsányi Zsuzsa kiállítással egybekötött könyvbemutatója volt. Zsuzsa pasztellel dolgozik, amely technikával fotórealisztikus módon örökíti meg a látványt. Nekem azok a munkái tetszettek erről a kiállításról, ahol teljesen ráközelített a látványra, ahol inkább absztraktnak tűnt a dolog. A Vízi világ pasztellel című könyvét Berecky Lóránd mutatta be. Én is vettem egyet, hátha egyszer visszatérek a pasztellhoz!

Csontváry és Pop art - két kiállítás Budapesten

Vasárnap elég szomorú, esős idő volt, mikor fél 9-kor elindultunk a volt DOMUS parkolóból. Kőrös Sára megmentette az utat, hozott katedrás diákokat, így majdnem teltház volt. Mikor felértünk, a budai alsó rakpart le volt zárva valamilyen futóverseny miatt, egy csomót kerültünk, mire felértünk a várba.
A Csontváry a géniusz kiállításra mentünk a Dísz térre, a volt Honvéd Főparancsnokság egykori épületébe, amelyet némileg felújítottak és már több kiállítást is rendeztek itt,de én most voltam először ebben az épületben.
Pár perccel 10 után azért ott voltunk, de beletartott egy kis időbe, míg lekabátoltak a többiek, meg vettem a jegyeket. Vettem egy jó drága fotós jegyet is (3.000 Ft).

Aztán Emese tartott egy sima tárlatvezetést, nem osztottuk szét a csapatot, így elég sokan voltunk egyszerre. Engem zavartak a túl pici terek, ahová alig vértünk be. Már a nyáron is kacérkodtam az ötlettel, hogy megnézzem ezt a kiállítást, de miután nem adtak semmilyen kedvezményt, sokallottam a 3.200 Ft-ot, hogy olyan Csontváry képeket nézegessek ezért az összegért, amelyeket már sokszor sok helyen láttam. Gondoltam, megszervezek egy ilyen kirándulást és hátha így olcsóbban jön ki nekem és ha ez nem jönne össze, akkor meg még december 31-ig valamikor majd megnézem még. A 40 diák 2 ingyenes jegyet kaptunk, így Pétert is ingyen be tudtam vinni. Jó volt azért együtt látni a pécsi és a budapesti festményeket. Elhozták most a Baalbeket is Pécsről, amit 1994-ben nem tettek meg, mikor utoljára volt Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában Csontváry kiállítás. Egyébként a kiállítást szervezői arról beszéltek, hogy 50 éve nem volt Csontvárynak Budapesten tárlata. A buszban megnéztük az akkori kiállításról szóló kisfilmet, ahol Orosz István riportekedett.

Azért volt néhány számomra is ismeretlen kép és tetszett a fényfolyosó. A kortárs reflexióktól többet vártam mennyiségben is és a Csontváryhoz való kapcsolódásban is.
13 órakor találkoztunk újra a busszal, de addig tettünk egy kört Péterrel a várnegyedben, akkor éppen nem esett.
Fél 2-re már lent is voltunk Pesten a Ludwig Múzeumnál, 2-től volt megbeszélve egy vezetés a Ludwig Goes Pop + The East Side Story című 2 nappal korábban nyílt kiállításra. A diákokat szabadon engedtem, megvettem a jegyeket, amelyeket most karperec formában kellett viselni, mint egy fesztiválon, koncerten. Márk is idejött 3/4 2-re, ő is velünk tartott. Ezt a kiállíts a múzeum 2 emeletén igazán hatalmas területen mutatta be a Ludwig család popartos amerikai és nyugat-európai gyűjteményét és ami, számomra is ismeretlen volt a kelet-európai hasonló törekvéseket, amelyek szépen kiegészítették egymást.
Sajnos itt nem lehetett fotózni, így a múzeum facebook oldaláról származó képekből válogattam. Itt sem kellett osztódnunk, ez számomra elég furcsa, mert mindig 2 felé szoktak egy ekkor csoportot osztani. A vezető csajszi szimpatikus volt, de egy óra múlva már a következő csoporttal kezdett, így ami egy órába belefért, azt néztük meg közösen. Nem annyira tetszett, hogy nagyon magasra tették a képeket, csak "felnézni" lehetett rájuk. Jó volt látni Warhol párnácskáit, Keserű Ilona, Tót Endre, Korniss Dezső munkáit ezekkel a nagy nevekkel együtt.

A kiállítás után egy-egy sütire meghívtam a fiúkat, majd fél 5-kor újra találkoztunk a busszal. Akkor már esett. Már is hazajött velünk, mert a városházán el kellett intéznie egy papírt a szobrával kapcsolatban. Hazafelé Oldenburgról néztünk egy filmet a buszban. Este 6-ra Kecskemétre értünk és jól elfáradtam ismét.