Utolsó hét a téli szünet előtt

A téli szünet előtti utolsó tanítási hét kicsit nyugisabb volt az előzőnél. Erre a hétre már nem nagyon tervezetem új anyagot a suliban egyetlen osztállyal sem, de 11. E-vel azért még muszáj volt tovább menni és még egy kis romantikus építészetet és szobrászatot nézegettünk hétfőn. Vagy valami filmet néztünk, vagy kiállításra vittem az osztályokat. Az igazán izgalmas az volt, mikor a 3 nem művészetis osztállyal mentem a Cifrapalotába, ahol velük elsősorban az I. világháborús kiállítást néztük meg, de azért felvittem őket a 2. emeletre is, ahol a kiállításhoz kapcsolódó képzőművészeti anyag látható és a Műhely Művészeti Egyesület Téli Tárlata és ezt is megnéztük.
Hétfőn a 13-dikosokkal a Kulturális és Konferencia Központban a Vajda Lajos Stúdió kiállításán kezdtünk és onnan mentünk át a Cifrapalotába a Téli Tárlatra. Mindkettő kortárs kiállítás, mégis egész még jellegű a két tárlat. Ugyan ezt aztán csütörtökön a 11. és a 12. művészetis osztállyal megtettem. Külön köszönet mindkét intézménynek, hogy a hivatalos nyitvatartáson kívül is fogadtak bennünket akkor, amikor az órarendi óránk van, azaz hétfőn vagy éppen egészen reggel, 7.30-kor is!
A Téli Tárlatot én is most láttam először,mert a novemberi megnyitóra nem tudtam eljönni, csak a helyi televízióban láttam egy híradást róla. Jó zsúfolt lett, de ez a pici hely (mindössze 2 terem) miatt volt. Kérték is tőlünk, hogy kismértű és max. 2 darab művet adjunk be. Én a Gehry ívei festménysorozatomból adtam be kettőt. Tetszett, ahogy kiállították, az egyiket egy kicsivel feljebb.

Kedden vittem az egyik nem művészetis osztályt, szövetkezve a történelem szakos kollégával, de a másik két osztállyal sikerült csütörtökön mennünk, és ez azért jó, mert így volt múzeumpedagógiai foglalkozás is, azaz egy fegyverszakértő bemutatta nekik a kiállított fegyvereket, sőt volt, amit meg is foghattak, fotózkodhattak velük.

Az utolsó művtöri órára meghívtam ifj. Gyergyádesz Lacit, aki a Karácsony a képzőművészetben címmel tart ingyenes előadások, úgy, hogy kimegy az iskolákba. Igazán derék dolog tőle, hogy így terjeszti a művészetet, a tudást!
Kedden volt csak esti programom, az Kodály Iskola karácsonyi koncertjére mentem, amelyet Kodály születésnapján szoktak megtartani. Ezen az estén köszönte meg Dobozi Eszter igazgatónő az iskolának ajándékozott képemet. Az Ívek és szögletek című 1999-ben készült szitanyomat-sorozatomat ajánlottam fel az iskolának, amelyben a mostani (akkor még nagyon új) iskolaépületnek és a réginek (az Újkollégium, azaz Református Gimnázium) belső tereit dolgoztam fel egy 2×4-es sorozatban. Úgy éreztem akkor, hogy a két épület egyes részletei egymásra felelgetnek. Otthon a kisházban a falnak támasztva porosodott a bekeretezett sorozat, ott az ÉZI-ben jobb helye lesz, biztos többen látják majd. Örülök, hogy örültek neki, én meg jól éreztem magam, míg a kórusok énekeltek és egy kicsit nosztalgiáztam, hiszen még a gyerekeim születése előtt, 1988-1990 között én is az iskolában tanítottam és a hangversenyek mindig nagyon színvonalasak és hangulatosak voltak. Néhány régi kollégával is találkoztam. (Aztán mindkét gyermekem itt kezdte az általános iskolát, Petra 4 évig, Márk 3-ig járt ebbe az iskolában.)

Ja, és a héten kaptam egy visszajelzést arról, hogy megérkezett Sepsiszentgyörgyre a grafikám, amit postán adtam fel még a múlt héten. Azt hiszem, erről még nem számoltam be, hogy a III. Székelyföldi Grafikai Biennáléra bezsűrizték a Merre? című rézkarcomat. Majd januárban lesz a megnyitó, amelyre persze nem tudok elmenni, de azért jó érzés, hogy a grafikám ott lesz majd!

Decemberi hosszú hét

Kedden este a művészettörténeti filmklub harmadik vetítésére került sor az Otthon Moziban. Most a Vikingek - Élet és Legenda című kiállításon kalauzoltak bennünket végig, amely márciustól júliusig volt látható a londoni British Museumban. Szokás szerint egy rövid bevezetőt mondtam a film előtt. Vikingekben nem vagyok teljesen otthon, nem sok szerepel a középiskolai követelményekben az ő kultúrájukból. Utána kellett olvasnak egy kicsit, hogy tudjak valamit mondani. Most Péter is elkísért, ő nézi a Viasat 6-on a Vikingek című sorozatot. Bizonyos tekintetben biztos többet tud nálam róluk. Még a vetítés előtt kérdeztük Edittel a közönséget, hogy folytassuk-e a filmklubot. Határozott igennek válaszoltak, bár Edit mondta, hogy milyen nehezen talál forgalmazható, vetíthető filmeket. Szóval folyt köv. januárban. 

Szerda délután a fodrásztól 10 perc alatt értem a Wesselényi utcára, ahol a Kecskeméti Városszépítő Egyesület szervezésében a téma ezúttal a '60-as és a '70-es évek nagy kecskeméti építkezései (ahogyan az építészek látták). A vendégek László Sándor, Sikari Kovács Béla és Tóth András voltak, akik a Szalagház, a Lordok háza, az Arany Homok szálló, a Művház, a Megyei Tanács és a Pártház, a Fűrésfogas házak, a Tudomány és Technika Háza és a Megyei Kórház építkezéseiről számoltak be, miközben néhány régi fotót is láthattunk.

Csütörtökön délután bevittük az ÉZI-be azt a képet, amelyet odaajándékoztam. Majd jövő kedden lesz az ünnepélyes átadás. Este pedig aa KKK Nyitott Műterem sorozatában Kőrös Sára mutatkozott be. Balanyi Károly vezette a beszélgetést, de most is könnyű dolga volt, mert Sára nagyon készült, rengeteg anyagot, dokumentumot hozott. A falakon a régi ceruzarajzoktól a legújabb zománcokig láthattuk a munkáit. Az asztalokon pedig fotókat, katalógusokat, más kiadványokat, amelyben vagy mint művész, vagy mint pedagógus jelent meg.

Hazafelé fotóztam néhányat a kivilágított városközpontban.

Pénteken délután volt egy megbeszélésem és régi ismerőssel, majd este 7-re kellett a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola sportcsarnokába mennem, mert a szalagavató próbája kezdődött, illetve csak kezdődött volna, mert a kézilabda meccs vagy edzés miatt csak jóval később tudtunk bemenni. Azért volt most itt a szalagavató, mert már az iskolában nem fértünk el, több mint 10 ballagó osztály van és egy csomó szülő és ismerős szeretné látni ilyenkor a szalagtűzést, meg a nyitó táncot. Egy rövid tájékoztató után, a táncosok vették birtokba a termet, a díszítést nem tudtunk elkezdeni. Én fél 9-ig vártam, a kollégistáknak is 9-re vissza kellett érniük a kollégiumba. Szóval, nem tudtunk segíteni a díszítés felrakásában. Jó lett volna, de az osztályomból másnap délelőtt el tudtak volna még jönni segíteni, de miután ők "ledolgozták" a szombati gyakorlatot, így a vidékiek hazautaztak, a kecskemétiek pedig más programot csináltak maguknak. Ettől az esti programtól felborult a bioritmusom és éjfélkor még mindig csak forgolódtam az ágyamban alvás helyett. Ettől persze másnap voltam  teljesen használhatatlan.
Vasánap sem tudtam pihenni, mert a Kulturális és Konferencia Központban Kreatív vásár volt és erre beneveztem én is, illetve az ART Brigád. Reggel 8 óra körül vitt el Péter, kipakoltunk gyorsan a kocsiból, aztán én folytattam a pakolást az asztalnál. Hiába szervezett a művház más programot, alig volt még érdeklődő is. Összesen három vásárlóm volt, az utolsó akkor futott be, amikor már éppen el kezdtem pakolni. Ő egy volt bolyais tanítványom volt, aki a Kecskeméti anzix című rézkarcot vette meg. Ezután a nap után nem kellett ringatni, beájultam az ágyba.

Kreatív vásár - 2014.

Csütörtökön délután bevittük az ÉZI-be azt a képet, amelyet odaajándékoztam. Majd jövő kedden lesz az ünnepélyes átadás.

A mozgalmas hét után, vasárnap sem tudtam pihenni, mert a Kulturális és Konferencia Központban Kreatív vásár volt és erre beneveztem én is, illetve az ART Brigád. Reggel 8 óra körül vitt el Péter, kipakoltunk gyorsan a kocsiból, aztán én folytattam a pakolást az asztalnál. Hiába szervezett a művház más programot, alig volt még érdeklődő is. Összesen három vásárlóm volt, az utolsó akkor futott be, amikor már éppen el kezdtem pakolni. Ő egy volt bolyais tanítványom volt, aki a Kecskeméti anzix című rézkarcot vette meg. Ezután a nap után nem kellett ringatni, beájultam az ágyba.

December első hete

Kedden délután a Református Gimnáziumba egy rajzversenyre hívtak zsűrizni. Egy kellemes délutánt töltöttünk el, Szappanos Pista bácsi, Fogarasi Zsuzsa, Váradi Kata, Dunszt Pista és én alkottuk az adventi rajzverseny zsűrijét. A verseny kétfordulós volt, az első forduló egy vers illusztrálása volt, ezt otthon késztették el a gyerekek, és a beküldött munkákat a refis tanárkollégák értékelték. A második fordulóban pedig ott a helyszínen kellett vagy egy plakátot vagy egy CD borítót  tervezniük Mentsük meg a Karácsonyt! címmel. Nem volt könnyű a feladat, én biztos mást adtam volna. Már az első forduló verse se volt telitalálat és bizony a beküldött munkák közül kevés tudta jól megoldani, hogy ne közhelyes módon adja vissza a költemény hangulatát. A plakát és a CD borító tervezése egy alkalmazott grafikai feladat, sok kötöttséggel. Talán a legkisebbek, azaz 7-8 osztályosok voltak a legkreatívabbak. A 10-12. osztályosoknál pedig csak nagyon kevés, mindössze 3 pályamunka volt. A zsűri elég egyhangúan döntött, nem nagyon volt nézeteltérés köztünk. Amíg a rajzok készültek, addig egy jót beszélgettünk egymással, de azért egy kört tettünk a különböző termekben, ahol a diákok alkottak. A kis tárgyalóban, ahol válogattuk a rajzokat a falakon volt néhány szép érdekes kisgrafika, például szász Endrétől is.

Szerda délután volt a művészettörténet OKTV első fordulója, de erről majd egy külön bejegyzést szándékozom írni.
Talán a csütörtököm volt a legmozgalmasabb. A 12. E-sekkel a Szórakaténuszba látogattunk el a népművészet óra keretében. Az egyik leányzónak ott dolgozik az anyukája, ő ajánlotta fel, hogy menjünk el, ha van kedvünk. Volt. Megnéztük az állandó kiállítást és az időszakit is, de a fő attrakció a mézeskalácssütés volt. Nagyon lelkesen gyúrták, aztán szép kis formákra szaggatták az előkészített mézeskalács masszát a diákok, majd díszítették, Ibolya pedig folyamatosan vitte a tesiket és kisütötte. Még én is készítettem egy pár formát.

A foglalkozás után csak annyi időm volt, hogy gyorsan hazaszaladtam ebédelni, majd fél 4-kor indultunk Budapestre. Fogarasi Zsuzsa még kedden ajánlotta fel, hogy csütörtökön éppen megy Budapestre, ha van kedvem, vele tarthatok. Ő elsősorban a budapesti Ráday Gyűjtemény kiállításának 17 órás megnyitójára igyekezett, de aznap volt 18 órakor a Museion No. 1-ben Lakatos Pali kiállításának megnyitója is. A Ráday Múzeumban Ország Lili és Bálint Endre műveiből volt egy igen jó válogatás, a Vasilescu-gyűjteményből több mint 100 alkotás látható a falakon (http://www.parokia.hu/hir/mutat/6080/).

Bogárdi Szabó István püspök megnyitó beszéde és a tárlat megtekintése után, Ötvös Nagy Ferivel átsétáltunk az Üllő út 3. szám alá, ahol a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek kiállítótermében Lakatos Pali kiállítását készültek éppen megnyitni. Pali igen elcsodálkozott, bár láthatóan örült, mikor betoppantunk Kecskemétről és szabadkozott is egy kicsit, hogy ő nem is küldött meghívót, mert ő se nagyon szokott elmenni másik megnyitóira. Eddig még nem jártam ebben a galériában, ami nem túl nagy, inkább kamara jellegű kiállításokra alkalmas. Palinak kisplasztikái és domborművei voltak most kiállítva, a legtöbb számomra már ismerős volt. Márkus Péter a Magyar Szobrásztársaság elnöke nyitotta meg, amelyre befutott még néhány régi és nem olyan régi kandós tanítvány. Jó volt velük is találkozni. Aztán éppen a megnyitó beszéd végére Zsuzsa is átért, egy rövid ideig még maradtunk, de aztán indultunk haza. Kellemes délután és este volt.

Vasárnap szokatlan időben és helyszínen volt egy kiállítás-megnyitó, 11 órakor az Evangélikus templomban a bolgár Milena Mladenova festményeiből. Az istentisztelet után Kiss János lelkész nyitotta meg a Bolgár Települési Nemzetiségi Önkormányzat által rendezett tárlatot a fiatal Isztambulban egyébként szobrász szakon végezett művésznő képeiből, amelyek zömét ázsiai utazásélmények inspirálták. A kecskeméti képzőművészek közül rajtam kívül senki sem volt jelen, ami azért meglepett, az eső és a szokatlan idő és hely ellenére is. Nekünk, kecskeméti képzőművészeknek is volt Bulgáriában kiállításunk, úgy láttam a képeken, hogy ott többen voltak jelen, talán úgy illett volna, ha többen eljöttek volna ide is. A képei nem ragadtak annyira magával, de egy megmaradt a tudatomban, az amelyiken a száguldó motoros van és mögötte a villanyoszlop.