Június 22-24. között zajlott a művészeti szakközepes osztály szóbeli érettségi vizsgája, amely sajnos nem okozott meglepetést számomra. Nagyjából erre számítottam az írásbeli feladatlapok javítása után, amelyről ezt írtam a szaktanári jelentésemben:
"A tavalyi és az idei teszt, a 2010-eshez hasonlóan könnyű volt, sőt az idei tesztnél szemléletváltást is tapasztaltam. Kevesebb volt a teszt, több a kifejtős, esszé jellegű feladat. Három összehasonlító elemzés is szerepelt a feladatlapban, amelyek közül az elsőnél egy példát is mutattak, hogy hogyan kell összehasonlító elemzést készíteni.
Idén a legrosszabb 55 %-os, a legjobb 84 %-os volt. Az írásbeli átlaga 70,14 %, jegyekre alakítva 4,00, amely 1,2-del jobb az év végi átlagnál. Szinte mindenki, három diákot leszámítva jobbat írt, mint az év végi jegye, sőt hatan két jeggyel jobbat.
Az a tapasztalatom, hogy az írásbeli dolgozatok eredményeinek tudatában, valamint ha azok jobbak, mint az év végi osztályzatuk, a diákok a szóbeli vizsgára már nem készülnek túlzottan, hiszen a végső jegy kétharmadát az írásbeli dolgozat eredménye adja. Legfeljebb azoktól várható jó felelet, akik akarnak, a pontok alapján tudnak is javítani és fontos számukra az, hogy jól szerepeljenek. Az ő továbbtanulási pontjaikba nem számít be ez a jegy se! Az írásbelire külön volt egy hetük átnézni az anyagot, viszont a szóbelin egy napon kell mindenből felelni és általában a második felelt után kifáradnak, leengednek, már nem érdekli őket csak az, hogy túl legyenek az egészen. Jó lenne csalódni!
A továbbiakban az egyes feladatokra vonatkozó észrevételeimet írom le tételesen:
1. feladat – 1./1. A képek közül 100 %-ban sikerült a nem uralkodót ábrázoló Csontváry Önarcképet kiválasztaniuk. A 1./2. feladatrészben a kódexek megjelenésére vonatkozó kérdés más nehezebben ment, pedig nem lett volna szabad, hogy nehézséget okozzon. A 1./3. részben szinte mindenki a C-F párosítást választotta, 1-1 tanuló (Földvári Viktória, Tóth Lili) választott másik ajánlott párosítást, de volt egy diák (Varga Ramóna), aki más, elfogadható szempont alapján választotta ki a két összehasonlítandó festményt. Annak ellenére, hogy gyakoroltuk az összehasonlító elemzést, nagy könnyebbség volt, hogy a feladat egy példát is adott az összehasonlító elemzésre. – 63,33 %
2. feladat – 2./1. A XX. századi építészethez kapacsolódó kifejezések kiválasztása nem okozott gondot. A 2./2. részben a gótikus és reneszánsz kápolnák összevetése sem volt nehéz, de volt olyan, akinek nem sikerült a két korstílust kitalálnia. Szinte senki nem használta a csúcsíves keresztboltozat, illetve a csegelyes kupola megnevezést, csak egyszerűen keresztboltozatot és a kupolát írtak 2./3. részben a többségnek csak 2-3 építészeti fogalmat sikerült megtalálni a négyből, pedig nem voltak nehéz és ismeretlen fogalmak. – 79,55 %
3. feladat – Az alföldi tájfestmények összehasonlításánál Munkácsy Poros útja II. című festménye mindenkinek ismerős volt, mert személyes is látták a budapesti kirándulás alkalmával a Magyar Nemzeti Galériában. Azt is tudták, hogy ez Munkácsynak az impresszionizmussal való kísérletezése volt, de hogy a másik két festmény (Lotz Károly és Barabás Miklós) a romantika stílusához tartozik, az nehezebben ment. – 63,66 %
4. feladat – 4./1. A két festmény adatainak (festő neve, címe, keletkezés ideje) pontos és teljes megadása csak egy diáknak sikerült (Földvári Viktória), pedig két olyan festményről van szó, ami nagyon ismert és foglalkoztunk is velük, külön is és a kapcsolatukkal is. 4./2. Az összevetésnél szinte mindenki tudta, hogy a Manet képén egy kurtizánt jelenített meg, sőt még azt is, hogy a virágcsokor ebben a helyzetben mit jelent, de azt, hogy ez egy parafrázis csak néhányan írták le, igaz ők sem használták ezt a szakkifejezést, amit pedig tudniuk kellene. – 67,61 %
5. feladat – 5./1. Az alaprajzok épületekhez párosítása nem nehéz feladat, ám többen mégis az ókori római Pantheonhoz párosították a velencei Santa Maria Salute templom szintén centrális alaprajzát. 5./2. A stílusokhoz való besorolásnál az okozott gondot, hogy nem gondolták, hogy van olyan betű, amelyet kétszer is be kellene írni, pedig erről is hangsúlyosan volt szó, hogy a római Szt. Péter bazilika a reneszánsz idején kezdett el épülni, de a barokkban fejezték be, Bernini terével. 5./3. Nem is gondoltam volna, hogy a firenzei Strozzi palota rendeltetésének és helyének meghatározása ennyire nehezen megy majd. – 71,11 %
6. feladat – A festmények címe alapján kellett kitalálni a festőket és a stílusokat, ez nem is okozott általában gondot, de Gauguin nevének leírása annál inkább, csak 4 diáknak sikerült pontosan leírni. - 70,87 %
7. feladat –Nem volt csak egy teljes pontszámú megoldás, pedig két híres magyar művészettörténethez kapcsolódós szoborról kellett néhány dolgot megadni. Sokszor nem sikerült a stílust sem eltalálni, a kompozíciós elvet megadni, illetve a műnek helyet adó városnevét. – 62,50 %
8. feladat – A leggyengébb megoldások az ókori Egyiptommal kapcsolatos, kép nélküli faladatra érkeztek. Legtöbbször csak 2-2 jellemzőt sikerült összehozni a 4-4 helyett, de volt olyan is, aki összekeverte, hogy a piramisok vagy a sziklasírok voltak-e előbb. Csak egy diák (Földvári Viktória) használta az Óbirodalom kifejezést, de az Újbirodalom korszak meghatározást senki sem. Többen belekeverték a feladatba katakombákat is. – 41,62 %
9. feladat – Ez a feladat ugyan a historizáló eklektikus Országházról mutatott képeket, de maga a kérdés ismét a gótikus és barokk építészetre utalt. A legtöbb nulla pontos megoldás a 9./2. részben született.– 82,22 %
10. feladat – Ezt a feladatot sikerült a legjobban megoldani. Csak 4 diáknak nem sikerült hibátlanul párosítani a szobrok címeit a sziluettekhez. - 93,33 %
11. feladat – 11./1. M.S. mester képe kapcsán a városnak a neve, a század és a stílus meghatározása okozott gondot, pedig nem kellett volna. 11./2. részt csak egy diáknak (Nagy Adrienn) sikerült hibátlanul megoldani, ami abból adódott, hogy nem tudták, hogy melyik stílushoz, illetve századhoz kellett volna kapcsolni az épületeket. Ketten egyet sem találtak el. - 63,33 %.
A tesztben határozottan hangsúlyos volt a középkor, azon belül is gótikus építészet. Alig jelent meg az ókori görög, római művészettel kapcsolatos kérdés.
A teszt könnyűségét az is jelzi, hogy nem használták ki a 2 órát, legtöbben negyedórával előbb beadták a dolgozatukat."Szóval, nem csalódtam. Sok gyenge, sőt igen gyenge feleletet hallottam, de még így is a végső jegyek jobbak lettek az év végi osztályzatoknál. Három-négy emberke volt mindössze, akik a kivételt jelentették. Az elnök elfogadta a tételsorom és nagyon megértő volt a lesújtó feleleteket hallgatva. Attól, hogy ezeknek a művészetis diákoknak egyáltalán nem számít az érettségi eredménye, ők nem izgatják magukat. Egy póttételt nálam is húzott egy diák, de ő még a készülés közben adta vissza a tételét.
