2011. július 28., csütörtök

Isztambul - Csiperó - 3. nap - 2011. július 22.





Július 22-re, péntek délelőttre a Dolmabahce palota megtekintését ajánlották fel a csoportnak a vendéglátóink. Mivel én már kétszer voltam, kicsit átszerveztem a saját programunkat. Gyalog még elkísértem a csoportot a bejáratig, ott taxiba ültünk (Kubilay szerint hármunknak az már olcsóbb, mint a tömegközlekedés) és bementünk a Rüstem pasa dzsámijába Petrával és Márkkal. Egyébként valóban mindössze 8 török líráért vitt be a taxi. Amikor 3 éve voltunk, akkor ezt nem láttuk, mert "elbazároztuk" az időt, csak Ildi és Éva mentek el ide, nekem meg azóta fájt a szívem érte, és megfogadtam, ha legközelebb jövök, megnézem. Gyönyörű kék csempék mindehol a belső térben, ahol csend és nyugalom, míg alatta meg ott a nyüzsgő árusok sokasága. A Fűszer-bazáron átmentünk újra, kicsit megpihentünk az Új dzsámi udvarán, majd a villamos vonalát követve és közben egy döneres ebédet megejtve elérkeztünk a Hagia Sophia mellett a ciszternák bejáratához, azaz itt egy kellemes kis parkba, ahol vártunk a csoportra, akiknek 14.00-14.30 között kellett volna megérkezniük, de aztán csak 15.30-ra értek oda. Így mi addig bementünk a Hagia Sophiába, ami nem volt olcsó - 20 líra/fő - de megérte, mert legutóbb még be volt állványozva a kupola, most pedig csodálatosan ragyogott az egész. Én az egész környéket bejártam és újabb fotókat készítettem, és még egy kicsi rajzocskára is volt időm a várakozás miatt. Mikor megérkeztek a többiek, közösen megnéztük a ciszternát, majd átmentünk a Kék mecsetbe. Persze egész végig iszonyú hőség, igaz, hogy csak 32-33 fok, de a pára miatt legalább 39-nek érezni. Vacsorára vissza a koleszba, majd vacsora után Kubilay-jal elmentünk Fatih testvérének éttermébe, ahol Fatih hiányolta Petrát, így ő is utánunk jött, de aztán velünk alig beszélgettek, annyira belefeledkeztek abba a tipikus táblajátékba, amit játszottak. Általában Kubilay győzött.
Közben azért volt egy kis panasz is csoportunk késő éjszakáig fennmaradó, bulizós részére, mert az igazgató is itt lakik a szolgálati lakásban, és bizony kicsit mások itt szokások, más a rend, mint mifelénk, és bizony, ha vendégségben vagyunk valahol, akkor ezeket illik tiszteletben tartani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése