Újabb grafikák

A téli szünetben született 5 újabb kis rézkarc: két kis szecessziós motívum a Cifrapalota díszítményei közül, egy picit nagyobb az Ifjúsági Otthonról, és két kép a nyári balatoni élményekről, Balanyi Karcsi nyaralójának teraszán készült fotókból, de erről a témáról még többet is akarok készíteni, de majd csak jövőre!

Ex Libris

Most már leírhatom és bemutathatom - mert elmúlt karácsony és valószínű megkapták ajándékként - azt a két Ex Librist, amelyet Chatonnet Márton Pálma megrendelésére készítettem még novemberben. Az egyik az édesanyjának készült, Dr. Ambrus Katalin számára, aki fogorvos, a másik a férjének, Arnaud Chatonnet számára, aki kutató. Ez volt az első két Ex Libris tervem, nagyon izgultam, hogy hogyan fog sikerülni és fognak-e neki örülni, de egyenlőre nagyon pozitív volt a fogadtatás.

Budapest, Szépművészeti Múzeum

Vasárnap Budapestre vittem diákokat a Szépművészeti Múzeumba, de jött néhány kolléganő, Ildi, Éva és Péter is! A Klimt és a bécsi szecesszió kezdeti című kiállítással kezdtünk, ahol egy elég jó vezetésünk volt. Sokkal nagyobb volt a kiállítás, mint gondoltam, és számomra a grafikák látványa volt a legnagyobb élmény, a tollrajzok és a fametszetek. A Lucien Hervé 100 kiállítást egyénileg néztünk meg, nem volt túl nagy meglepetés, erre számítottam, azaz egy csomó hozzám közelálló témára és kompozícióra (épületek, szerkezetek). Pihenésképpen sütiztünk a büfében, aztán felvásároltam a katalógusokat. A Botero kiállításon ismét jó volt a vezetésünk, és volt meglepetés is azon kívül is, hogy ilyen tömegében még soha nem láttam Boterot. Meglepett, amit a vezetőtől hallottam és a filmben láttam, hogy 2006-ban készített egy sorozatot az iraki börtönökben megkínzott rabokról. Döbbenetes, a sok vidám, és aranyos kép mellett váratlan volt, de csak azt bizonyította, hogy Botero emberileg is jó fej.

Bécsi kirándulás 2.

A kiállítások után megmutattam Péternek azt a kávéházat, ahová rendszerint beülünk Ildivel, ha Bécsben járunk. A kávéház neve Tirolerhof. Rendeltünk két császármorzsát, amit én megint nem tudtam megenni, de Péteren nem fogott ki, még az én maradékomat is megette. Ezután sétáltunk a Mária Terézia tér felé, útközben a művészi másolatokat forgalmazó üzletbe is betértünk, ahol Messerschmidt fejeket lehetett 75 euróért kapni. Piros cukormázzal bekent almákat hoztunk a gyerekeknek és anyukámnak. A Múzeum Negyednél (MQ) találtam egy művészeti könyveket árusító üzletet, ahol bevásároltam rendesen. Elég későn értünk haza, mert nehéz volt kikeveredni az iszonyú sok busszal teli Bécsből, és másnap egy újabb élményekkel teli nap várt ránk Budapesten a Szépművészeti Múzeumban.

Bécsi kirándulás 1.

A németes kolléganők által szervezett bécsi adventi kirándulásra beneveztem magunkat, ezúttal a férjemmel mentem. Először a Városháza előtti vásárba néztünk be, délelőtt még nem volt tömeg, ittunk egy narancsos-rumos puncsot. Aztán a Freyung felé indultunk, de útközben találtunk egy keleti cuccos boltot, ahol éppen kiárusítás volt, mindenféle asztalok, székek, szőnyegek, és gyorsan vettünk mi is két lámpaernyőt 5 euróért. A Freyungon is szétnéztünk, majd az Albertinába menetünk, hogy a Michelangelo rajzai című kiállítást megnézzük. Kb. 40 perc volt míg bejutottunk, kicsit sorba kellett állni egyszer a pénztárnál, és másodszor a ruhatárnál. Nagyon tanulságos volt végignézni Michelangelo rajzait, közelről látni bravúros vonalvezetését. A földszinten Herbert Brandl (egy Bécsben élő kortárs osztrák grafikus) hatalmas méretű monotípiái voltak kiállítva, ez is nagy hatással volt rám, egyrészt arra gondoltam, hogy óriási méretű grafikákat kellene készíteni, másrészt, hogy kísérletezgetni kellene a grafikák felületével. Péter még nem látta, így megnéztük a Picasso Béke és szabadság című kiállítást is, amit én már láttam szeptemberben. Most megvettem mindhárom kiállítás katalógusát, mert ezek a kiállításon szereplő munkák nincsenek fenn a neten.