Téli szüneti termés

Idáig mindig nagyon termékeny voltam egy-egy téli, őszi vagy tavaszi szünetben. Az idén egy kicsit másként alakult. Beterveztem festést és rézkarcozást is, de csak néhány festménnyel sikerült végeznem, a rézkarcozásba bele se tudtam kezdeni. Mindezt nem a lustaságom indokolta, hanem édesapám váratlan betegsége, kórházba kerülése. Eléggé átformálta az ünnepeket és azóta a hétköznapokat is ez, de ez van és az teljesen természetes, hogy ilyenkor a család, a beteg vagy éppen a támaszra szoruló családtag előrébb való, mint az alkotás.
Abban a pár napban, ami karácsony és szilveszter közé esett egy-egy félnapot festettem és az ősszel megkezdett kőszobros témámat folytattam. Elsőként egy a yorki katedrálisban fotózott groteszk fejet festettem meg. A második annak a melidei régi kőkeresztnek a hátulja, aminek az elejét már az őszi szünetben megfestettem.

Két szörnnyel folytattam, akik a portomarini San Nicolás-templom oldalsó kapuját díszítik. Ezek közül az egyiket már a caminós rézkarc-sorozatomban is megörökítettem.













Belekezdtem még egy trogíri Ádámba és Évába, de azokkal még nem vagyok olyan szinten, hogy publikus legyen. Sajnos, nem tudom, hogy mikor lesz alkalmam befejezni majd ezeket, hiszen a január az iskolai teendők miatt mindig nagyon hajtós, de hátha nem kell tavaszig várni erre.

Budapesti múzeumosdi - december

A téli szünetben szoktunk egy családi múzeumosdi napot tartani, de most különböző okok miatt úgy alakult, hogy mégis csak egyedül vágtam neki a budapesti kiállításlátogatásoknak.
A Ludwig Múzeumot és a Magyar Képzőművészeti Egyetem DLA DLA 100 kiállításait akartam megnézni. Vonattal mentem fel és 12:45-re már a Ludwigban is voltam. Itt a 3. emeleten kezdtem, a #Bartók kiállításon. Végig elolvasgattam a műleírásokat, amelyek sokat segítettek a művek megértésében. A Bartók-emlékévhez kapcsolódott ez a tárlat, a művek pedig Bartók Béla szellemiségéhez, a bartóki örökséghez. Érdekes, hogy hogyan lehet mindezt a kortárs képzőművészet eszközeivel megjeleníteni. (Mivel fotózni nem lehetett, a fotókat a múzeum honlapjáról, a ludwigmuseum.hu-ról vettem kölcsön.)

Fentről lefelé haladtam, a 2. emeleten Szűcs Attila Kísértetek és kísérletek című kiállítása volt. Olvastam, hogy mennyire találó a cím, és tényleg! Szűcs Attila több képét ismeretem már a netről, de így a maguk nagyságában és együtt egész más hatást érnek el. Rögtön az elején, a nagy teremben beleütköztem a Nappali a Kádár-villában című festménybe. Ez marad meg legjobban bennem. Jó volt, hogy rajzokat is láthattam az egyik teremben.

Az első emeleti kiállítóról, az amerikai Susan Swartzról semmit sem tudtam, így semmilyen elvárásom nem volt ezzel kapcsolatban. Talán ezért is alakult úgy, hogy ezen a napon ez a kiállítás lett a "wow élményem". A tájélményből kiinduló absztrakt festmények egyike-másika teljesen lenyűgözött. Persze itt is egymást erősítették az egymás mellett szereplő kisebb vagy nagyobb képek. A kiállítás címe a Személyes utak volt. Úgy éreztem, néha találkozott az én személyes utam az övével, vagy fordítva! Itt muszáj volt néhány telefonos fotót készítenem titokban.

Innen a Magyar Képzőművészeti Egyetemre mentem, ahol még a tárlatvezetés előtt megnéztem a DLADLA100 című kiállítást, ahol az egyetem Doktori Iskolájának mostani és régebben hallgatói a 100 évvel ezelőtt létrejött Dada mozgalom előtt tisztelegtek. Itt is voltak műleírások, amiket elolvasva már nem túl sokat tett hozzá a tárlatvezetés.

A karácsonyi díszkivilágításban tündöklő Andrássy útról azért kellett még egy fotót készítenem.

Kecskeméti Szabadiskola kiállítása - Katona József Könyvtár

A Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola idei tárlat ismét a Katona József Könyvtárban nyílt. A megnyitón nem tudtam ott lenni, de mindig meg szoktak nézni az éves bemutatót. Vannak ismerős feladatok, de mindig vannak újdonságok is és még mindig vannak ismerős nevek a növendékek között.
Gondolom, idén a kerékpár lehetett a központi feladat, mert sok-sok kerékpár feldolgozás volt a terem közepén.

A Szabadiskola tanárai (Bruncsák András - festő osztály, Patkós László - grafika osztály és Vass-Eysen Ervin építész osztály) remek munkát végeznek évről évre, a tanítványok élvezik, a szülők, hálásak, a felvételi eredmények remekek és a kiállítás látványos! Most úgy láttam működik egy felnőtt osztály (tagozat) is, de nem tudom ennek ki a vezetője.

Ha már ott voltam a könyvtárban, engedélyt kértem, hogy a gyermekkönyvtári részben készíthessek egy fotót a Probstner János által készített Alexandria kapuról.

Bécsi kirándulás

Most elég későre, csak december 11-ére szerveztem az adventre eső bécsi kirándulásunkat. Mi persze nem elsősorban az adventi vásár kedvéért megyünk, hanem egy-egy jó időszaki kiállításért!.
Vasárnap 5-kor indultunk Bécsbe, Pesten a Lágymányosi hídon felvettünk még 3 főt. Így egy picit, kb. 5-10 perccel később értünk a győri benzinkúthoz, ahol állt már 3 busz. Ezért itt vesztettünk ismét 10 percet, aztán még a határnál is araszolva lehetett csak átkelni. Elkéstünk, de a sofőrünk frappáns húzás miatt csak 5 percet a múzeumból, ahol már vártak bennünket a tárlatvezetők és a lepakolás után rögtön kezdtünk is, fizetni is a vezetés után kellett csak.
Jó volt a Seurat, Signac, Van Gogh és a pointillizmus című kiállítás az Albertinában, voltak számomra is új dolgok, például a belga pöttyözgetők.

A vezetés után még az alagsori kortárs kiállítást is megnéztünk.

A szabadidőnket kolbászevéssel és kávézással töltöttük. Egy új helyre ültünk be, mi régen bőrös műhely volt.

Háromnegyed 3-ra beszéltem meg a csoporttal a találkozót a Kunstforumnál, de néhány diák összekeverte az esti és a délutáni találka helyét és 20-25 percet késtek. Itt Georgia O'Keeffe kiállítás volt, amihez nem kértünk vezetést, de odafelé a buszon megnéztük az életrajzi filmet róla, hogy képben legyenek a diákok. Volt, aki azt mondta, neki jobb is volt így, hogy nem volt vezetés. Tetszettek a kiállított dolgok, találtam kedvecet köztük.

Még volt egy kis időnk a busz indulásáig, amit a Maria Theresien Platzon töltöttünk, de átmentünk a Museum Quarterhez is. Hazafelé végre meg tudtuk nézni a Hölgy aranyban című filmet, amit most már átkonvertáltattam olyan formátumba, hogy a buszos DVD lejátszó is le tudja játszani.

Téli, karácsonyi hangulatú monotípiák

A szabad péntekemen délelőtt karácsonyi hangulatú monotípiákkal kísérleteztem és a lemezeimet alapoztam le a festéshez, amelyeket majd a téli szünetben akarok megfesteni.

Persze szépen sütött a nap Princike nagyon élvezte, míg én dolgoztam.