Kedden, az
InSEA világkongresszus 2. napján már nagyon tudatosan kerestem azokat az előadásokat, amelyek választott dolgozattémámhoz -
Kulturális terek - A művészeti nevelés antropológiai és szociológiai szempontból; A társadalmi kérdések kezelése a művészet által - kapcsolódnak. A plenáris ülés (Christine Ballengee, Hoppál Mihály és Debbie Smith, Peter A. Vietget, Izmail Ozgur Soganci) előadásai éppen a témámhoz kapcsolódtak. Délután egy taiwani, egy holland, egy német, egy indonéz és egy japán származású amerikai prezentációt néztem meg a
Kultúra és a társadalom témában.
Kedd délután 2-re ígértek nekem végleges létszámot a pénteki
kecskeméti kiránduláshoz, de az akkori 12 fős létszám még kb. 4-szer változott péntek reggel 8-ig. Én legszívesebben lemondtam volna akkor, de
Szabóné Kövesdi Marika bátorított, hogy csináljuk meg így is, legalább akik jelentkeztek, jöjjenek és lássák
Kecskemétet. Gyorsan osztottam-szoroztam és nagyon szűken, ha én lemondok a szervezésért járó díjazásomról, akkor kijövünk a pénzből, így aztán azt mondtam, menjünk!
Az esti pro

gramot most is kihagytam, helyette azt beszéltük meg
Márkkal, hogy megnézzük a
kínai Agyagkatonák másolatait a
VAM Design Galériában. 1986-ban a
Magyar Nemzeti Múzeumban már volt egy agyagkatonás kiállítás, akkor talán egypár igazi volt itt, de iszonyú hosszú sor volt a múzeum előtt, erre nagyon emlékeszem. Szerintem a másolatokkal is szépen be lehet mutatni ezeket a terrakottaszobrokat főleg, ha az eredeti nem túl sok esélyünk van látni. A shopban kisebb-nagyobb másolatokat lehetett vásárolni, és mi is vettünk egy nem túl nagyot Péternek névnapjára, már csak azért is, mert ők nagyon kedveli a kínai kultúrát. Most ott a szobor a
szerencse b
ambusz és a
pécsi Aggastyán-fej mellett az ablakpárkányon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése