InSEA 1. nap + Belga koncert a Zöld Pardonban

Vasárnap délután Péter felvitt bennünket (Márkot és engem) Budapestre, mert másnap indult Márknak a felvételi, nekem meg a InSEA - Vizuális Nevelési Világkongresszus. Jellemző, hogy mennyire szétszórt vagyok, hogy az összekészített kis bőröndöt nem pakoltam be a kocsiba, így itthon maradt. Márk keresztapja éppen jött Óbudára hétfőn reggel, így elhozta nekem, mert ebben volt mindenem. A kongresszus az ELTE TTK-án került megrendezésre. Aránylag korán érkeztem, még meg se kezdődött a regisztráció, így a kiállítási anyag megtekintésével kezdtem. Találkoztam egy csomó MROE-s kollégával és egykori csoporttársakkal is: Jászberényi Matilddal, Bubcsó Klárival, Fogarasi Katival, Doszpot Évával, de megismerkedtem újabb emberekkel is. A regisztráció egy kicsit zűrösre sikeredett, csak hosszas sorban állás után sikerült. A megnyitón kiderült, hogy az egyik fő szervező (Kárpáti Andrea mellett) Gaul Emil beteg, kórházban van (jobbulást Emil, szeretünk gyógyulj meg!). "Megtisztelte" a megnyitót Hoffmann Rózsa is, aki egy kicsit mást mondott mint, amit tapasztalhatunk az oktatás, és azon belül a művészeti oktatás fontosságáról. A MOME textilesei egy rögtönzött divatbemutatót tartottak. Az előadások színvonala változó volt. Sajnos az elsőt, ami állítólag nagyon jó volt, éppen kihagytam a regisztrációs sorban állás miatt, de aztán a délelőtti és délutáni szekció üléseken igyekeztem elég anyagot gyűjteni a készítendő dolgozathoz. Egy hete tudtuk meg, hogy augusztus 11-ig meg kell írni egy 12.000 leütéses záródolgozatot ahhoz, hogy elfogadják továbbképzésként a részvételt. Délután a magyar nap szekció ülésére mentem, ahol Bodóczy István (iránypont.hu), Boldizsár Gizi (Műelemző füzetek) Zombori Béla (rajz és vizuális OKTV) és Pázmány Ági (művészettörténet OKTV) tartott egy-egy ismertetőt.
Az esti fogadást kihagytam, helyette inkább Márkkal a Zöld Pardonba mentünk, ahol a Belga adott koncertet. 2004-ben a Szigeten láttam először a Belgát ("a 3 hülyét"), és mivel engem a 80-as évek A.E.Bizottság együttesére emlékeztetett a szövegeivel, egyből megkedveltem. Azóta is szoktam néha rajzórán is hallgatni Belgát. Kicsit fáradt voltam a rengeteg ácsorgás miatt, így jólesett, hogy ülve hallgathattuk végig őket. Közben sörrel lazítottunk, és nézegettem a közönséget. Azt hittem, én leszek a legöregebb, de szerintem, volt nálam idősebb is, bár az átlagéletkor mélyen az én korom alatt volt. Egy fiatal leányka rám köszönt, azt hittem valamilyen tanítvány, csak nem emlékszem rá, megkérdeztem honnan ismerjük egymást, de erre ő azt mondta sehonnan, csak olyan aranyosan néztem. Jó volt újrahallani és egy kicsit lazítani.