ön reggel is volt már három vásárlónk, igaz apróságokat vettek, de akkor is jól indult a nap. 3/4 10-re beértem a suliban, úgy emlékeztem, 10-kor kezdődik a magyar munkaközösség megbeszélése, de kiderült, hogy félkor kezdődött. Délig bent voltam az iskolában, aztán ebéd után (otthonról hozott zöldbableves), futottam egy kört a keretező és a nyomtató felé.Készítettünk printeket a Liszt-sorozatból, meg néhány kecskeméti rézkarcból, és Petra Városházás akvarelljéből, ami már elfogyott.
Kora délután megint hőség és pangás, ittunk két kávét is Petrával. Később jó volt látni, hogy vissza-visszatértek még azok is nézelődni, aki már egyszer vásároltak tőlünk. Megint volt francia és német vásárlónk is és ismét sok ismerős, egykori tanítvány látogatott meg, például Virág Viki, aki felajánlotta, hogy ha Olaszországba szervezek újra utat, akkor ismét számíthatok rá. De nap legnagyobb élményét egy volt bolyais diák hozta el, aki a Tanítóképző egykori nyelvi lektorának mutatott be, aki maga is készít grafikákat festményeket, Brigitte Hager a neve. Nagyon 
biztos ízléssel és hozzáértéssel válogatott a munkáim közül, és kiválasztott 5 grafikát, hogy megveszi (pl. Kecskeméti látkép, Liszt-sorozat egyik tagja, Ötösfogat), köztük az új Katona
pályázatra készült munkámat (Kecskemét Katonái) is. Végül jelentős kedvezményt adtam neki, mondván, hogy ő is alkotó, még fogunk találkozni és egy képet majd cserébe várok tőle. Nagyon hízelgő volt, amit mondott, hogy ő már régóta Kecskemét szerelmese, de még sohasem vett képet Kecskemétről, mert nem volt olyan, ami tetszett volna neki.Összességében eddig a legsikeresebb nap volt ez, este 10 után kezdtem pakolni, 3/4 11-re értem haza, Péter már aludt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése