A vasárnapi napunk elég gyenge volt, összesen három vásárlónk volt, és ez még a napi bérleti díjat sem fedezte. Délelőtt vannak érdeklődők (a háromból kettő vásárlónk még délelőtt volt), a kora délutáni órákban szinte semmi mozgás sincs, és délután 4 órától kezd újra élénkülni a tér, de legfeljebb csak nézelődők voltak tegnap. Mondjuk, kaptunk új megrendelést is, de az még csak később realizálódik. Volt olyan is, aki nagy méretű festményt keresett, de olyat nem vittünk ki a vásárra, de a honlapon vannak ilyenek is. Egy színházas akvarellt, egy akvarellről készült digitális nyomatot és egy képeslapos mappát adtunk el, ezek láthatók a mellékelt képeken!
Érdekes megfigyelni az arcokat, vannak, akik amikor meglátják, hogy itt képek vannak, akkor éles fordulatot vesznek, mert ez úgy sem érdekli őket, és persze vannak gyermekes családok, akiknél a gyereknek felcsillan a szeme, mikor meglátja, hogy itt festmények, grafikák vannak, és a szülők szinte elhúzzák őt innen, és persze fordított is előfordult, ahol a szülő érdeklődik, de a gyermek már a beígért fagyit kéri számon.Ilyenkor rengeteg emberrel találkozom, akikkel most tudok egy kicsit beszélgetni is. Például meglátogatott bennünket Majoros Gyula (Pinty), erre sétált G. Szolláth Kati, és sok-sok régi és mostani tanítvány is, akik közül a nagyon régieket nem mindig ismerem fel. Akik például 5-6. osztályosak voltak, mikor én az ÉZI-ben tanítottam még Petra születése előtt, azoknak legfeljebb a szeme ismerős, de ők nagyon aranyosak,
mert általában ők mondják, hogy én tanítottam őket.Éva barátnőm is bent volt délután, meg este is, mert a legfiatalabb fia a mellettünk lévő
pavilonban árulja az ördögbotokat. Pihenésképpen elhívott egy italra, és mivel éppen akkor látogatott meg Apukám is, koccintottunk egyet.Remélem, a mai nap jobb lesz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése