Az idei teszt teljesen új felépítésű volt, mint az eddigiek, és erre semmilyen előrejelzést nem kaptunk a szakmai hírcsatornákon keresztül. Kronológiai sorrendben következtek egymás után a feladatok, én ezt jó megoldásnak tartom. Viszont eddig nem kapott ekkora hangsúlyt (25 %, illetve 24 %) az őskor-ókor- kora középkor (9. évfolyamos anyag) és a XX. század (12. évfolyamos anyag), ugyanakkor az eddig preferált időszak, romanika-gótika-reneszánsz-barokk csak 33%-kal szerepelt. Nagyon kekeckedős kérdés nem volt a mostani tesztben, de voltak olyan kérdések, amelyek nem egy középszintű érettségi tesztbe valók, én máshová helyezem a hangsúlyokat, mást tartok lényegesnek. Idén a legrosszabb 39 %-os, a legjobb 70%-os volt. Az írásbeli átlaga 59,92, jegyekre alakítva, 3,33, ami szinte teljesen megegyezik az évvégi átlaggal.
A továbbiakban az egyes feladatokra vonatkozó észrevételeimet írom le tételesen:
1. feladat - Nem hiszem, hogy az a fontos az őskori barlangfestményekből, hogy a „Bikák terme” Lascaux-ban van-e vagy Altamirában. Fontosabb lenne a vadászmágia fogalma. A „csavart perspektíva” elnevezéssel egyetlen középiskolai tankönyvben sem találkozni, eddig ezzel csak egyetemi jegyzetben, illetve egyetemi felvételi előkészítő szövegben találkoztam. A tónus definíciójára a javítási útmutatóból nem derül ki mire adható 3 pont.
2. feladat – Ezzel minden rendben.
3. feladat – A római építészeti elem megnevezésénél én elfogadtam az egyszerű kupola megnevezést, a vázszerkezetes jelző nélkül, ugyanis e nélkül nem szerepel a tankönyvekben is. A példáknál a diákoknak elég nehéz különbséget tenni a görög Parthenon és a római Pantheon között. A Zeusz-templom példát elfogadtam anélkül is, hogy odaírta volna, hogy Olympia. Kicsit beugratósnak tartottam, hogy a görög szobrok közé belekeverték a római Marcus Aurelius lovasszobrot, amely ráadásul szintén bronzszobor. Figyelmetlen diákok bele is futottak.
4. feladat – A „c” részben ezt az apszis félkupoláján lévő mozaikot kevésbé szoktuk megtárgyalni, a hangsúlyt inkább az apszis két oldalán egymással szemben elhelyezkedő Justinianus és Theodora mozaikra helyezzük. A javítási útmutató elemzése nem középszintű érettségi szintű.
5. feladat – Ezzel minden rendben.
6. feladat – Az „a” részben elfogadtam a városnevekhez a mai ország megnevezéseket is, nem csak az eredeti térség elnevezéseket. A „c” részben, ha vagy egy kép, vagy egyszerűen csak zárójelben a Vajdahunyad megnevezés sokat segített volna a diákoknak. A vidéki gyerekek zöme ismeri Alpár Ignác épületének a csónakázótó felőli képét, de a belső udvart csak nagyon kevesen.
7. feladat – A „c” résznél a sodronyzománc megnevezés mellett elfogadtam a tűzzománc és a rekeszzománc elnevezéseket is, hiszen ezek speciális technikája a sodronyzománc.
8. feladat – A „b” részben díszítő majolikákat készítő Rubbia család nem hinném, hogy a középszintű érettségiben számon kérhető lenne.
9. feladat – A „c” résznél Benczúrt belekeverni felesleges volt. Neki nem az uralkodóról (Ferenc Józsefről vagy feleségéről Sissyről) készült munkáit tartjuk fontosnak, hanem a történelmi témáit.
10. feladat – A „b” rész javítás útmatatójából nem derül ki, hogy azon kívül, hogy megnevezi a diák, hogy az ókori görög-római kultúra a klasszicizmus inspirálója, mire adható 6 pont. Ha kétszer írja le (az épületnél és a szobornál is), akkor az már 2 pont? Közben a klasszicizmus megnevezésére nem elvárás?
11. feladat – A „c” résznél megdöbbentem, hogy az én kecskeméti diákjaim közül sokan nem találták el, hogy a Cifrapalotát (így egybe kell írni!) nem Lechner tervezte, pedig 9. és 11. osztályban is foglalkozunk a kecskeméti szecessziós művészeti emlékekkel.
12. feladat – A XX. századi építészeti emlékek tárgyalásánál ritkán van lehetőség arra, hogy a belsőtérről is mutassunk, lássunk képeket, ennek ellenére a diákok zöme helyesen párosította össze a képeket. Sajnálom, hogy Breuer Marcell nevét egyetlen diákom tudta megnevezni.
13. feladat – A Die Brücke és a De Stijl vezéralakjának megnevezése nem ugyanaz a kategória, mint a kubizmusé és a fauves-é. A „b” résznél a megadott kép (szobor) alapján kellett a futurizmus jellemzőit összegezni, így nem tudtam elfogadni a futurista festészetre egyébként jellemző (de a szobron nem érvényesülő) egy képmezőben több mozgásfázis ábrázolását.
14. feladat – Talán az egyik legnehezebben leírható a technikák közül a szitanyomat, és erre 4 pont járt! Szinte csak a grafikusok tudták, aki láttak vagy készíttek már valamit ezzel a technikával. Az „e” résznél, ha egy kép is lett volna, akkor többen tudták volna, hogy Gilbert & George a body art-hoz sorolható.
Összefoglalva, újra leírom, amit eddig minden szaktanári jelentésemben leírtam és többször a minisztérium, majd az Oktatási Hivatal számára is megírtam: megengedhetetlennek tartom, hogy egy központi műtárgylista és fogalomlista nélkül kell készülnünk az érettségireés egy felületesen és felszínesen megfogalmazott követelmény leírás szerint, amelybe ha akarom bármi belefér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése