

Évek óta tervezem, hogy lehetőleg ne csak a végzősöket, hanem az alsóbb éveseket is elvihessem egy-egy napra
Budapestre, hogy a legfontosabb múzeumokat lássák. Tavaly sikerül a 12. évfolyamosokkal 11. osztályt is felvinnem, és külön a 10. osztályt is. Mivel az iskola tanítási óráról nem enged el ennyiszer, a történelem érettségi napján tudtam már tavaly is a 10. E-t elvinnem, és az idén azt gondoltam ki, hogy 3 osztály pont beférne 2 buszba, ha a diákok és szülők rábólintanak, megszervezem 1 napra a 3 osztálynak, összesen 3 helyszínre 6 látogatást és vezetést. Februárban kérdeztem rá először, akkor mindenkinek tetszett, csak egy páran mondták, hogy nem tudnak jönni. Aztán elkezdtem lelevelezni a programot, már minden összeállt, amikor 3 hete a 11. E-ből még 10-en lemondták. Újra osztottam-soroztam, de nem mondtam le az utat, mert voltak, akik nagyon lelkesek voltak. Igaz, jó páran nem hozták előző héten a pénzt, de nem mondták, hogy nem tudnak/akarnak jönni. Szerdán 3/4 8-kor ott volt a két busz, és ott volt a három töredék osztály, a 9. E-ből 9 fő nem jött el. Összesen 12 fő hiányzott, ami forintosítva kb. 17.000 Ft-ot jelent, azaz ennyibe került nekem, hogy megszerveztem a kirándulást és kb. 2 órás érettségi ügyelet helyett reggel 3/4-8-tól délután 1/2 6-ig velük lehettem, ahelyett, hogy otthon rézkarcoztam volna! Elég dühös voltam, mindenképpen megpróbálom utólag a szülőktől bekérni ezt a pénzt, és nagyon meggondolom, hogy mikor szervezek legközelebb ilyen kirándulást!


Egyébként akik ott voltak, jól érezték magukat és gondolom tanultak is.
Kis Tamás kollégám kísért el most is, mert 2 felé nem tudok szakadni, ugyanis a 9. E
Aquincumban kezdett, amíg a 10. és 11. osztály a
Magyar Nemzeti Galériában, és csak délután találkoztunk újra, amikor mindhárom osztálynak a
Szépművészeti Múzeumban egy-egy vezetés az adott évfolyamban tanultakhoz kapcsolódva, azaz 9. E antik, 10. E középkori és a 11. E a 19. századi gyűjteményben nézelődött.

Én meg időnként rájuk néztem és megnéztem az egyik időszaki kiállítást a
ST. GALLEN-I KALANDOK - HARTUNG, TÀPIES, UECKER ÉS AZ ERKER-JELENSÉG címűt, amely egy grafikus számára (azaz nekem) igazi nagy élmény volt. Kedvet kaptam arra, hogy ismét csináljuk a szakkörös diákjaimmal dombornyomásokat, amit már vagy 8-10 éve nem csináltunk. Ja, és Márk is rám telefonált, és eljött egy kis időre, hogy találkozzunk ott a Szépművészetiben.Mivel csak 1/2 6-ra értünk haza így lemaradtam a Művész Kávézó legújabb kiállításának, "Garti" Goór Imre tárlatának megnyitójáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése