A hét megint egy hétfői délutáni értekezlettel indult. Claudia kolléganőnk egy évet töltött kint
Németországban egy ösztöndíjjal, és beszámolt a német, illetve annak a tartománynak az oktatási rendszeréről, ahol volt. Számomra elég elkeserítő volt hallgatni, mert úgy látom, nálunk semmilyen pozitív változás nem lesz az oktatásban (sem). Mikor lesz itt gyakorlatorientált, vitakultúrát fejlesztő egy iskola?
Szerdán a
Ka
ndóban a
13. E osztályban a 15 fős osztályból ketten jelentek meg. Ez azért bosszantó, mert már az előző héten és hiányzott az osztály fele (akkor és most is a kerámiások egy kiállításra készültek?!), és már ideje lett volna elkezdenünk a szakmai vizsgára az ismétlést, de amíg ennyien vannak nem sok értelme van. Úgy gondoltam, az lesz a legjobb megoldás, ha a két lánnyal elmegyek

kiállításokat nézni. Tudtam, hogy 15-dikétől látható a
Művész Kávézóban a
Katedrás művésztanárok kiállítása, bíztam benne, hogy már fent lesz az anyag a falakon. Nagyjából fenn is volt. A belépéskor a magasban
Szoboszlay Eszter Boltos mesék című animációs filmjéből 3 nagyméretű fotó, és lentebb
Lovas Tibor szitanyomatai,
Lukács Gyöngyi pasztelljei és
Zsolczay Balázs festményei fogadtak bennünket. Az emeleten
Fekete László akvarelljei és
Kőrös Sára ceruzarajzai voltak kirakva, ez utóbbiakon eléggé elcsodálkoztam, mert elég régiek (1996-osok) voltak. Mivel nem tudtam, hogy aznap kiállításokat fogok nézegetni, így nem vittem magammal fényképezőgépet, ezért csak a meghívót tudom mellékelni. Megnyitó nem volt! Nem láttam viszont
Pongrácz Márta és
Szikora Imre munkáit. Egy volt középiskolás évfolyamtársammal futottam össze itt a kávézóban, de túl sokat nem beszélgettem vele, mert mégis csak diákokkal voltam, és még át akartam menni velük a
Cifrapalotába. A
Cifrapalotában szintén egy megnyitó nélkül nyílt egy új válogatás a
Pávás teremben
Tóth Menyhért munkáiból
ifj. Gyergyádesz László válogatásában. Nem igazán tudom mire vélni, legfeljebb a pénztelenségre, hogy mostanában megnyitó ünnepség nélkül nyílik meg egy-egy kiállítás. Van, ahol még a kiállítászárást is ünnepséggel, beszélgetéssel kötik össze, itt meg a megnyitó is kimegy a divatból? Még a földszinten látható volt a
Kortárs Költészet - Kortárs Grafika Biennálé, amelyet a lányok még nem láttak, így összesen 3 kiállítást tudunk megtekinteni másfél óra alatt. Remélem, a jövő héten már tudjuk folyatni a vizsgára készülést!
Csütörtökön a szakköröseimmel az utolsó simításokat kellett a lengyelországi
Mucha-pályázatra szánt munkákon végrehajtani, aztán csomagolás, postázás. Sajnos, mint nem volt nálam gép, így úgy ment el az anyag, hogy nem dokumentáltam! Négy pályamunkát küldtünk:
Thuróczy Erika, Somorjai Réka és
Anna, Bársony Fruzsina egy-egy festményét, rajzát, ahol megpróbáltuk
Mucha jellegzetes nőalakjait a magyar szecesszió népművészeti motívumaival kombinálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése