Városfalak - záró este a Cifrapalotában

Tegnap estére, miután mindhárom csoport már végzett a falképpel Virág Ágnes is záró bulit szervezett.
Mindenképpen el akartam menni, hogy lássam, mit csinált a másik két csoport, azaz a kandósok és a katedrások. Tetszett a másik két falkép is, ami nem freskó (a baon.hu-n megjelent cikkben a kép alá ugyanis az volt írva, hogy a diákok freskót festettek - freskó: a még nedves vakolatra készült falfestmény!).

 A Stroke of  Fate koncertje volt beígérve, akinek a neve nekem nem sokat mondott, de csütörtökön a szakkörön rákerestünk. A facebookos oldalukon olyan képeket láttunk, hogy igazán megijedtünk. Én magam úgy voltam vele, hogy elmegyek este 7-re, mert még nem láttam a másik két csoport munkáját, de amikor elkezdődik a koncert gyorsan lelépek. Ági mondta, hogy a nem tudnak 7-kor kezdeni a fiúk és egyébként is az egyikük, a dobos nem tud jelen lenni, mert szalagavatós főpróbája van. Ági összeállított egy meglepetés kiállítást résztvevő diákoknak, és ezen a kiállításon vezetett végig bennünket a koncert előtt. Szerintem a diákok nem is tudják milyen kincseket láthattak a Cifrapalota dísztermében tegnap este, az IPARTERVesek munkáiból néhányat. Elég régóta járok a Cifrapalotában, de nem is tudtam, hogy van Keserű Ilona, Hencze Tamás, Jovánovics György, Korniss Dezső, Martyn Ferenc, Gyarmaty Tihamér a raktárban, kiállítva pedig végképp nem sohasem láttam ezeket itt!

A tárlatvezetés után visszamentünk a 3-as terembe, hol a falképek készültek és egy unplug koncertet adott a Stroke of  Fate maradék három tagja három gitárral. Mondhatom igazi kellemes meglepetés volt! Játszottak System of Dawnt, vagy a Felkelő nap házát, meg még mást is. Határozottan jó volt, de fél 9-kor eljöttem, mert már fáradt voltam. Nem tudom, lett-e buli végül, mert az alkotók közül is aránylak kevesen jöttek el, pedig tartalmas este lehetett volna! Vasárnap, azaz holnap még megtekinthetők a diákok munkái és az Iparterves kiállítás is!

Katedrás tanárok kiállítása a Művész Kávézóban és Tóth Menyhért munkái a Cifrapalotában

A hét megint egy hétfői délutáni értekezlettel indult. Claudia kolléganőnk egy évet töltött kint Németországban egy ösztöndíjjal, és beszámolt a német, illetve annak a tartománynak az oktatási rendszeréről, ahol volt. Számomra elég elkeserítő volt hallgatni, mert úgy látom, nálunk semmilyen pozitív változás nem lesz az oktatásban (sem). Mikor lesz itt gyakorlatorientált, vitakultúrát fejlesztő egy iskola?
Szerdán a Kandóban a 13. E osztályban a 15 fős osztályból ketten jelentek meg. Ez azért bosszantó, mert már az előző héten és hiányzott az osztály fele (akkor és most is a kerámiások egy kiállításra készültek?!), és már ideje lett volna elkezdenünk a szakmai vizsgára az ismétlést, de amíg ennyien vannak nem sok értelme van. Úgy gondoltam, az lesz a legjobb megoldás, ha a két lánnyal elmegyek kiállításokat nézni. Tudtam, hogy 15-dikétől látható a Művész Kávézóban a Katedrás művésztanárok kiállítása, bíztam benne, hogy már fent lesz az anyag a falakon. Nagyjából fenn is volt. A belépéskor a magasban Szoboszlay Eszter Boltos mesék című animációs filmjéből 3 nagyméretű fotó, és lentebb Lovas Tibor szitanyomatai, Lukács Gyöngyi pasztelljei és Zsolczay Balázs festményei fogadtak bennünket. Az emeleten Fekete László akvarelljei és Kőrös Sára ceruzarajzai voltak kirakva, ez utóbbiakon eléggé elcsodálkoztam, mert elég régiek (1996-osok) voltak. Mivel nem tudtam, hogy aznap kiállításokat fogok nézegetni, így nem vittem magammal fényképezőgépet, ezért csak a meghívót tudom mellékelni. Megnyitó nem volt! Nem láttam viszont Pongrácz Márta és Szikora Imre munkáit. Egy volt középiskolás évfolyamtársammal futottam össze itt a kávézóban, de túl sokat nem beszélgettem vele, mert mégis csak diákokkal voltam, és még át akartam menni velük a Cifrapalotába. A Cifrapalotában szintén egy megnyitó nélkül nyílt egy új válogatás a Pávás teremben Tóth Menyhért munkáiból ifj. Gyergyádesz László válogatásában. Nem igazán tudom mire vélni, legfeljebb a pénztelenségre, hogy mostanában megnyitó ünnepség nélkül nyílik meg egy-egy kiállítás. Van, ahol még a kiállítászárást is ünnepséggel, beszélgetéssel kötik össze, itt meg a megnyitó is kimegy a divatból? Még a földszinten látható volt a Kortárs Költészet - Kortárs Grafika Biennálé, amelyet a lányok még nem láttak, így összesen 3 kiállítást tudunk megtekinteni másfél óra alatt. Remélem, a jövő héten már tudjuk folyatni a vizsgára készülést!
Csütörtökön a szakköröseimmel az utolsó simításokat kellett a lengyelországi Mucha-pályázatra szánt munkákon végrehajtani, aztán csomagolás, postázás. Sajnos, mint nem volt nálam gép, így úgy ment el az anyag, hogy nem dokumentáltam! Négy pályamunkát küldtünk: Thuróczy Erika, Somorjai Réka és Anna, Bársony Fruzsina egy-egy festményét, rajzát, ahol megpróbáltuk Mucha jellegzetes nőalakjait a magyar szecesszió népművészeti motívumaival kombinálni.