Budapesti kirándulás a törifaktosokkal 2.

A temetőből a Parlament elé mentünk, amit azért is tartott fontosnak megnézni Hajnalka, mert a hírek szerint vissza akarják állítani a II. világháború előtti arculatát. Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth emlékműve helyett a Horvay János-féle Kossuth szobor kerülne vissza, ami Dombóvárott van. A sok sorban álló mellett megnéztük még Lugossy Mária '56-os emlékművét. Itt muszáj leírnom még valamit, ami nagyon bosszant. Mióta áthozták a koronázási ékszereket a Parlamentbe, én összesen kb. kétszer láttam, pedig amíg a Magyar Nemzeti Múzeumban volt, addig minden egyes alkalommal (évente egyszer biztosan) megnéztem. Egyszerűen nem értem, miért kellett idehozni, miért kell sorban állni, előre bejelentkezni, ha látni szeretném, és miért kellett a palásttól elszakítani. Aztán elsétáltunk a József Attila szobor (Marton László) mellett és lementünk a Duna parti cipőkhöz, Pauer Gyula Holokauszt emlékművéhez. Döbbenet, hogy a Kossuth térről csak azt életünk kockáztatásával lehet, az autóforgalmon átkelni, nincs ez zebra csak jelentős kerülővel. Enikőhöz nagyon közel került egy busz, iszonyú volt látni is! Egyébként én nagyon szeretem ezt az emlékművet, bár szomorúan látom, hogy a cipők fogyatkoznak, egyre több cipőnek már csak a helye van meg.
Visszatérve a térre, megnéztük a Varga Tamás Nagy Imre szobrát, és a Parlament előtt sortűz áldozataira emlékező két emlékművet is, a jelképes sírt és a falon lévő golyónyomokat.