Tegnap majdnem egy év után újra Bécsben jártunk. Régebben egy évben 2-3 alkalommal szerveztem én magam kirándulást Bécsbe, plusz még esetleg voltam a németes kollégák által szervezett adventi kiránduláson, tehát 3-4 alkalommal jártam Bécsben egy év alatt. Most a tavaszi kirándulásomra nem jött össze a minimális létszám, így tavaly decemberben voltam utoljára Bécsben. Mivel most nem találtam olyan nagyon szenzációs időszaki kiállítást, délelőtt a Kunsthistorisches Museumban én vezettem végig a tanítványaimat az állandó kiállításon, az itáliai, spanyol, német és
németalföldi reneszánsz és barokk műveken. Egy készülő időszaki kiállítás miatt néhány terem le volt zárva, egy kicsit másként voltak a termekben a művek, mint amikor legutóbb jártam itt, de azért megtaláltunk minden fontos képet. Először még sokan voltak körülöttem, aztán egyre kevesebben. Igyekeztem egy-egy teremben időt hagyni, de így is 3/4 12-re jutottunk egy az utolsó terembe, ahol Vermeer A festő műterme című képe állt.Aztán a shopban vettem egy múmiás tolltartót, mert a mostani, amit még Egyiptomban vettem, már elég ütött-kopott. Ja és elszaladtam még megnézni a Nagyszentmiklósi kincset, amit eddig mindig elég mostoha körülmények között állítottak itt ki, de most igazán impozáns kiállítást kapott.
Egy kis séta után a szokásos kávéházunkba mentünk az Albertina mellé, Márk és Petra császármozsázott, én
sacher kockát ettem. Aztán 3/4 3-ra visszamentünk a találkahelyre, azaz a Természetrajzi Múzeum mögé, ahonnan kimentünk a Praterbe. Erről a következő részben írok majd!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése