XXL - Nyitott műterem a Rákóczi út 28. alatt

A múlt héten vasárnap azzal kezdődött az X csoport programja egy használaton kívüli Rákóczi úti üzlethelyiségben, hogy ki kellett a közönségnek csomagolni a bejáratot. Ezek után a csoport tagjai egyénként elmondták, hogy mit terveznek az elkövetkezendő hétre. Érezve azt a szakadékot, amely a közönséget, a befogadókat elválasztja a művészektől, azt határozták el, hogy egy hétig nyitott műtermet tartanak, azaz 16-19 óra között bárki benézhet hozzájuk, és megnézheti hogyan készülnek, alakulnak a művek, amelyből aztán pont mára, azaz március 31-re összeáll majd egy kiállítás.

Az X csoport két éve jelentkezett először így együtt a Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon, akkor 30X címmel, majd tavaly a "RE"-X címet választották. Ez a két kiállítás a Szigma régi üzlethelyiségében volt. Idén új helyen jelentkeztek. Az eredeti csoportból többen nem tudtak az idei programba bekapcsolódni Tóth-Pócs Judit és Tóth-Pócs Roland családi, míg Menyhei Szabolcs munkahelyi elfoglaltság miatt). Eddig is meghívtak külsősöket a kiállításaikra az X csoport tagjai, így történt ez az idén is: Balogh József, A. Varga Imre és Kun László az idei vendégművészek.
A vasárnapi vetítéssel egybekötött ismertetőn összefoglalta Sebők Kata, hogy mi minden lehet XXL a képzőművészetben, pl. lehet magának a műalkotásnak a mérete nagy, de lehet a téma eredetileg hétköznapi, ám azáltal, hogy egy műalkotás motívuma lesz, felmagasztosul, és készülhet extra hosszú ideig is.

Én a héten kétszer néztem be a nyitott műterembe, így két fázisát láthattam Istfánffy Ilona halászlé festményének, Pongrácz Márta macskás képének, Sebők Kata máló vakolatokról készülő művének, Szikora Imre mélynyomással készülő művészkönyvének, Szoboszlay Eszter Budapesti mesék című animációs filmjének egyes képkockához készülő színezésnek, Balogh József vidéki, tanyasi témájú festményeinek, A .Varga Imre tornyának kibontott részeinek, Kun László óriás képregényének, és Zsolczay Balázs dunai hajójának totális átváltozásának.

Gulyás Géza - A hónap alkotója

A Kulturális és Konferencia Központban a szokásos A hónap művésze sorozatban most március hónapban Gulyás Géza kamara tárlata szerepel. Még március 8-án megnéztem, de majdnem elfelejtettem hírt adni róla. Géza a tőle megszokott nagyon aprólékos finom egyedi grafikái közül válogatott. Különösen a Bikaviadal című tetszett, bár egyáltalán nem a bikaviadalok hangulatát juttatja eszembe.

Kétszer is volta Gézával és akkor még Gyöngyivel a Balatonon Balanyi Károly szervezésében a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének alkotótáborában, ahol láttam alkotói módszerét. Íme egy kép erről is.

XXI. Nemzetközi Bohém Ragtime & Jazz Fesztivál

Hála Éva barátnőmnek, már hagyomány, hogy a Bohém Fesztivál péntek esti koncertjét együtt (Ildi is) nézzük, hallgatjuk, élvezzük a Kulturális és Konferencia Központban. Mindig nagyon profi, hangulatos koncertek ezek, így volt ez most is. Az első részben a Bohém Ragtime Jazz Band muzsikált Herbert Christtel, a német trombitással, aki hamarosan 70. éves lesz, így egy kis tortával is kedveskedtek neki. A második részben az ausztrál, vicces (nevében is vicces) hegedűs, George Washinmachine és a magyar Swing Manouches Project szerepelt együtt. Igazán nagyszerű hangulatú volt mindkét koncert. Sajnos a koncert után sietnem kellett haza, mert másnap iskola volt, hivatalos munkanap volt a szombat, méghozzá pénteki órarenddel, ami nekem azt jelenti, hogy 7 óra zsinórban, és most nem voltak sem rövidített órák, sem elmaradt utolsó órák. Így nagyon rövid lett ez a hétvége, egy csomó dolgozatom maradt kijavítatlanul.

A Skjern folyó újjászületése - Dán Kulturális Intézet

Szerdán nem volt kiállításmegnyitó, de csütörtökön kettő is, és megint egy időpontban. Amire nem mentem, az a Premier Galéria Holló László kiállítása volt, de már a YouTube-on fent van a megnyitó, és azt megnéztem.
A Dán Kulturális Intézetben ismét egy fotókiállítás nyílt, ezúttal a Skjern folyóról, amelyet a 60-as években szabályoztak, de 1997-ben úgy döntött a dán parlament, hogy visszaalakítják, mert drasztikusan megváltozott az élővilág. Dicsérendő dolog beismerni a tévedést és "kijavítani" a hibát. Ma kedvelt kiránduló hely amellett, hogy visszatértek a kihalás szélére sodródott állatok, veszélyeztetett növények.
Elég családias volt a megnyitó, nem voltak túl sokan, az igazgatónőnek is más elfoglaltsága volt, így Zsuzsi nyitotta meg a tárlatot, amelyet egy kis citera muzsika színesített.



Két bolyais fiúval (a 12.C-ből) immár a héten a 3. művészeti eseményen futottam össze! Ez aztán a pedagógia siker!

Vandalizmus vagy művészet

Mire kedden délután 5 órára megérkeztem az Ifjúsági Otthonba arra a pódiumbeszélgetésre, amelyet Árral szemben - Vandalizmus vagy művészet címmel rendeztek, már megszenvedtem a biciklimmel, de akkor még nem tudtam, hogy a neheze hátra van.
Reggel a Bolyaiba menet már éreztem, hogy baj van a hátsó kerekemmel, de azt hittem beérek még vele. Tévedtem, az Irinyi utca közepétől tolni kellett. A Bolyaiban a spanyol órámra azért nem tudtam bemenni, mert éppen próbáltam életre kelteni a biciklim, de nem ment, ezért gyalog és a kerékpárt tolva indultam az Ifjúsági Otthonba a csányis órámra. Útközben a Kerámia Stúdióban felfújták nekem egy kompresszorral, de mire végeztem az órámmal le is engedett. Gyalog mentem tovább, otthagyva a biciklit a Kandó, onnan haza, majd 5-re vissza az Ifjúsági Otthonba. Gondoltam majd a beszélgetés után hazatolom, de a Lordoknál beszorult a hátsó kerék, nem mozdult, így aztán úgy vittem haza, hogy az egyik kezemmel folyamatosan felemeltem. A 15 perces út fél óráig tartott, és úgy kifáradtam, hogy már nem is edzettem este.

A Tavaszi Fesztivál egyik programja volt a már említett beszélgetés a graffitikről. Érdekesnek ígérkezett, hiszen a város főépítésze, Öveges László, a rédicsi gördeszkás pap, azaz Lendvai Zoltán, Rupaszov Dani graffitis beszélgetett a témáról. Kovács Gergely a Kétfarkú Kutya Párt képviselője  is meghívott volt, de ő aztán nem érkezett meg. Annyira mégse lett érdekes, túl sok újat nem tudtam meg a graffitiről és a graffitisekről. A résztvevők nagyjából egyetértettek a feldobott dolgokban, pl. műemlékre nem fújunk. A plébános számomra eléggé sarkosan fogalmazott, volt néhány mondata, amivel én vitatkoztam volna, de a résztvevők elengedték ezeket a megjegyzéseket. Azt hittem, lesz valami bejelentés, hogy itt Kecskeméten majd ez lesz, meg az lesz, de nem volt semmi ilyen. Eljött és hozzászólt az egyik tanítványom is, akinek pont azért ajánlottam ezt a programot, mert tudtam, hogy volt már graffitis ügye. A beszélgetés moderátora nem vette észre a hozzászólásra jelentkezők egy részét, pedig lehet, hogy érdekesebb vita  is lehetett volna. Ami egyértelműen tetszett, az a "díszlet" volt, amit a falra kivetítettek egyrészt bent a teremben, másrészt kint az udvaron.

Benes József kiállítása - Kortárs Művészeti Műhelyek Galériája

Hétfőn este nyílt a Kecskeméti Tavasz Fesztivál keretében Benes József Alakváltozások című kiállítása az egykori Kerámia Stúdió kiállítótermében, amelynek most Kortárs Művészeti Műhelyek Galériája lett a neve. Füzi László köszöntötte a szép számmal jelenlévőket (iszonyú régen voltam már itt megnyitón) és elsorolta milyen kiállításokat terveznek a közel jövőben, majd Bacsa Gábor irodalomtörténész (szegedi doktorandusz, aki tanulmányt írt Benes munkáiról) mondta el filozofikus megnyitóbeszédét. 

Benes Józseftől először 2006-ban a Cifrapalotában megrendezett kiállításán láttam ezt a megoldást, hogy a kisméretű montázsait nagy méretű digitális printekként állítja ki. Ebben a kis kiállítótérben ezek a hatalmasra nagyított figurák igen erőteljesen hatnak. Benes ezekkel a figurákkal (férgekkel) elgondolkodásra késztet bennünket arról a torz világról, amely körbevesz bennünket.

 A megnyitó alkalmat adott arra, hogy régi kollégáimmal beszélgessek egy kicsit (2001-ben 6 és fél hónapot dolgoztam a Nemzetközi Kerámia Stúdióban).

Kiállítás és koncert - Kecskeméti KultúrPlacc

Még januárban keresett meg Szabó Krisztián, hogy egy kicsit rendhagyó kulturális estét szeretne rendezni, és a neten rátalálva az ART Brigádra, arra kért legyünk a rendezvény "díszlete", azaz csináljunk egy kiállítást arra az estére a zenei és a kecskeméti témájú grafikáinkból. Volt jónéhány munkánk, de azért kifejezetten az alkalomra is készítettem zenei CD-karcokat. Márk munkáit bekereteztettem, hogy egységes legyen, készítettünk egy szórólapot, újabb könyvjelzőket, szóval készültünk. Szombat délelőtt felpakoltuk Márkkal a paravánokra a képeket, és aztán este már Petrával kiegészülve, hármasban mentünk vissza a Három Gúnár Rendezvényházba.
Kellemes este volt, Krisztián biztosított számunkra egy asztalt, tehát ugyanúgy mint a többi vendég, mi is végig nézhettük a műsort: Sirkó László megnyitóját, Kertész Erika énekét, a Balatonszőlősi Múzsa Borház borkóstolóját és az est fő attrakcióját Fábián Juli és Zoohacker koncertjét.
A koncert igen hangulatos volt, Fábián Julira még Péter hívta fel a figyelmem, mikor az Euróvíziós Dalversenyen szerepeltek.Utána le is töltöttem a számaikat és hallgattam őket. Most a koncert után Márk megvette a lemezüket és dedikáltatta is. Sajnos ahhoz messze ültünk, hogy jó fotót készíthessek a koncert közben, így most a KultúrPlacc oldaláról vettem le ezt az egy képet:
Közben volt egy kis szünet, amikor megnézhette a közönség a képeinket, sokan meg is nézték, de vásárlás nem történt, amit persze sejtettem, mert egy ilyen jellegű estére általában nem képvásárlás szándékával érkeznek az emberek. Ám abban reménykedem, hogy most újabb emberek látták a munkáinkat és legközelebb, amikor majd a főtérre újra kiállunk a Hírös Héten, már sokak számára ismerősek leszek ezek a grafikák, már tudni fogják, mit akarnak, esetleg még előtte is megkeresnek bennünket.
A borkóstolás miatt, kénytelenek voltunk megkérni Pétert jöjjön el értünk éjjel, és vezesse haza a kocsit, mert Márk sem szerette volna kihagyni a kóstolgatást.

Újabb rézkarcok kecskeméti részletekről

A hosszú hétvégét mindenképpen ki akartam használni, hogy készítsek néhány kisebb rézkarcot. Újabb kecskeméti részletekről, motívumokról készültek grafikák: Városházi motívum, Klapka utcai motívum, Falus Elek motívuma 1., Eltűnt kapu (Csongrádi u. 1.).
A ma esti Kecskeméti KultúrPlacc rendezvényén már láthatóak is lesznek ezek a legfrissebb rézkarcok! Remélem, teszik majd a közönségnek és vásárolnak is belőle!

Báron László életmű kiállítása a Cifrapalotában

A tegnapi Tavaszi Fesztivált megnyitó első kiállítás után, este 6-kor egy újabb nagyszabású kiállítás nyílt: Báron László életmű kiállítása a Cifrapalotában. Ezzel a kiállítással már régóta tartoztunk Báron Laci bácsinak, aki decemberben hunyt el. Most a földszinti termekben egy kisebb keresztmetszetet kaphattunk ebből az igen gazdag és sokrétű életműből, hiszen Laci bácsi grafikákat, festményeket, szobrokat, tűzzománcokat is készített, és még bábokat is tervezett, faragott. A kiállítás egyben könyvbemutató is volt, Balanyi Károly és ifj. Gyergyádesz László foglalta könyvbe az életmű egy részét.
A megnyitó elején most is protokoll beszédek hangzottak el (ugyanattól a két alpolgármestertől, mint a két órával ezelőtti megnyitón), de utána egy igazán autentikus személy beszélt Laci bácsihoz fűződő kapcsolatáról, ő pedig Buda Ferenc volt. Ezután egy stílusos, elgondolkodtató és számára kissé megható jelenetet adott elő Rumi László és Szabó Balázs bevonva a közönséget is a játékba, a japán császár és Hokusai történetét. Azt hiszem, ez tetszett volna Laci bácsinak is.
Gyergyádesz Laci elmondta, hogy Laci bácsi sok képét átfestette évekkel, évtizedekkel később, nem sokkal a halála előtt, így a könyvben még sokszor az előző verzió szerepel.
 Az én kedvenceim azok a nagyméretű festmények, amelyek kiindulópontja a Kecskemét térképe volt.

Kecskeméti Tavaszi Fesztivál - Gyémánt László kiállítása a Kulturális és Konferencia Központban

Tegnap nyílt meg hivatalosan a XXVII. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál. Jó, hogy állítólag ellentétben sok más várossal Kecskemét nem mondott a fesztivál megrendezéséről, a szűkös anyagiak mellett is bevállalta a rendezvénysorozatot. Kevésbé jó, hogy mindig úgy hirdeti a programfüzet, hogy Zombor Gábor polgármester fogja megnyitni, aztán mindig kiderül, hogy épp nem ért rá (azt beszélik, ilyenkor szokott síelni). A hivatalos megnyitó protokoll beszédekkel van tele, amelyek nélkül én bőven meglennék. Debrecen alpolgármestere is jelen volt, a két város együttmüködéseként köszöntötte a fesztivált, és ő jobb volt szónoklatban, mint kecskeméti társa.

A Jam Jazz Trió kellemes hangulatot teremtett, és tökéletesen illett Gyémánt László festményeihez. A kiállítást Bereczky Lóránt nyitotta meg, aki a tőle megszokott oldott és közvetlen stílusban mesélt a kiállító művészről. Gyémánt képei nagyon népszerűek, hiszen figurálisak, időnként fotórealisták és a nagyközönség ezeket nagyon szereti. Én azt hittem nem lesz ekkora ez a kiállítás, de pozitívan csalódtam, mert tényleg sok mű van kint és hiteles keresztmetszetet ad az életműről. A kiállításon egy Gyémántról összeállított kiadványt ingyen osztogattak, és ezt többen (én is) rögtön dedikáltatták is a művésszel. Több képen is szerepelt Amerigo Tot. Szívesen megkérdeztem volna, milyen viszonyban voltak. A képek szerint barátok lehettek. Számomra a chicagói, talán egy híd, rácsos szerkezetéről készült képek meglepetések voltak, hozzám ezek sokkal közelebb állnak, mint a figurálisak. Szerencsére volt időm a megnyitó előtt nyugodtan lefotóznom minden munkát, sőt magát Gyémánt Lászlót is, ahogy saját fotókat készít a tárlatról.