Könyvjelzők és képes lapok

A Hírös Hétre (2015. aug. 13-20.) készülve és a saját munkáinkat (grafikáinkat és akvarelljeinket) felhasználva, könyvjelzőket (5×20 cm) és kis képes lapokat (12×16 cm, de nem postai képeslap!) készítettünk. Az eredeti akvarellek már rég elkeltek, de így digitális nyomatként még megvásárolható, hazavihető egy kis emlékként. Az akvalleket a lányom Kosik Petra Genovéva készítette Kecskemét híres épületeiről és a magyar puszta két motívumáról.

 A rézkarcokról is készítettünk ilyen digitális nyomatokat, mert nem mindenki értékeli az eredeti számozott, szignált rézkarcot vagy értékeli ugyan, de nem tudja megfizetni. Ezek a nyomatok lényegesen olcsóbbak, mint az eredeti képek, de hasonlóan azokhoz szépen mutatnak akár egy keretben a falon is. Zenei témájú rézkarcaimról és a caminós sorozatom darabjairól készültek el most a digitális nyomatok.

Kiállítás és koncert - Kecskeméti KultúrPlacc

Még januárban keresett meg Szabó Krisztián, hogy egy kicsit rendhagyó kulturális estét szeretne rendezni, és a neten rátalálva az ART Brigádra, arra kért legyünk a rendezvény "díszlete", azaz csináljunk egy kiállítást arra az estére a zenei és a kecskeméti témájú grafikáinkból. Volt jónéhány munkánk, de azért kifejezetten az alkalomra is készítettem zenei CD-karcokat. Márk munkáit bekereteztettem, hogy egységes legyen, készítettünk egy szórólapot, újabb könyvjelzőket, szóval készültünk. Szombat délelőtt felpakoltuk Márkkal a paravánokra a képeket, és aztán este már Petrával kiegészülve, hármasban mentünk vissza a Három Gúnár Rendezvényházba.
Kellemes este volt, Krisztián biztosított számunkra egy asztalt, tehát ugyanúgy mint a többi vendég, mi is végig nézhettük a műsort: Sirkó László megnyitóját, Kertész Erika énekét, a Balatonszőlősi Múzsa Borház borkóstolóját és az est fő attrakcióját Fábián Juli és Zoohacker koncertjét.
A koncert igen hangulatos volt, Fábián Julira még Péter hívta fel a figyelmem, mikor az Euróvíziós Dalversenyen szerepeltek.Utána le is töltöttem a számaikat és hallgattam őket. Most a koncert után Márk megvette a lemezüket és dedikáltatta is. Sajnos ahhoz messze ültünk, hogy jó fotót készíthessek a koncert közben, így most a KultúrPlacc oldaláról vettem le ezt az egy képet:
Közben volt egy kis szünet, amikor megnézhette a közönség a képeinket, sokan meg is nézték, de vásárlás nem történt, amit persze sejtettem, mert egy ilyen jellegű estére általában nem képvásárlás szándékával érkeznek az emberek. Ám abban reménykedem, hogy most újabb emberek látták a munkáinkat és legközelebb, amikor majd a főtérre újra kiállunk a Hírös Héten, már sokak számára ismerősek leszek ezek a grafikák, már tudni fogják, mit akarnak, esetleg még előtte is megkeresnek bennünket.
A borkóstolás miatt, kénytelenek voltunk megkérni Pétert jöjjön el értünk éjjel, és vezesse haza a kocsit, mert Márk sem szerette volna kihagyni a kóstolgatást.

Karácsonyi ajándéknak való rézkarcok

A Kecskeméti Ifjúsági Otthon Karácsony Vásárt rendez, és erre meghívtak bennünket is. Előbb Ugray Zsuzsa szólt, majd Sebők Kata is, hogy igényes iparművészeti és kézműves dolgokra gondoltak, és szerintük a mi munkáink is ideillőek. A mi munkáink között főleg kecskeméti a magyaros rézkarcok vannak, de most készültünk egy kevés karácsonyi jellegű rézkarccal is. Petra hópihéket készített, én főleg angyalokat, de egy szecessziós fenyőt is. Több színvariációk is akartam/akarok készíteni. Sajnos nem mindegyik nyomat sikerült, szerettem volna elefántcsont színű papírra fehérrel és arannyal is nyomatni, de ennek a papírnak más a minősége, és egyszerűen beleragadt a fehér festékbe, az arany úgy-ahogy sikerült. Itt van néhány a frissen készült rézkarcokból, amelyek önálló karácsonyi ajándéknak is jók, de esetleg egy-egy drágább ajándék mellé kedves gesztusok is lehetnek.
Természetesen a szokásos árukészletünkkel is jelen leszünk december 9-11. (péntektől vasárnapig) 10-19 óra között az Ifjúsági Otthon Tükörtermében, és várjuk az érdeklődőket!

Cambridge 11. nap

Utolsó hosszú iskolai napom a mai. A buszra ma csak 15 percet vártam ez elég jónak mondható. Reggel szokásos bolt, szokásos péksüti a 11 órás szünetre, de most kivételesen más is vettem is kis ajándékot az otthoniaknak. Apukámnak természetesen angol sört, ő ezt kérte is. Remélem nem lesz nehezebb a bőröndöm, mint 23 kg.

Megint lassan szállingóztak a többiek az első órára. Giorgia beteg, de a többiek, ha nehezen is, de megérkeztek. Maria késett legtöbbet, de gondolom sokáig készült reggel, mert ma rögtön a suli után ment Londonba a Shakespeare Globe Theater-be a Minden jó, ha a vége jó előadásra. Ezt én ajánlottam neki, mert akkor még úgy volt, hogy én is megyek, aztán végül erre már nem jelentkeztem. Szóval az első óránkon a feltételes módról volt szó, első, második és harmadik feltételes változatokkal, kivételesen én is egyből megértettem és még példát is tudtam rá mondani.

A szünetben egy Fokhagymás kis grafikát Mariának adtam, mivel vele voltam minden csoportban együtt, és sokat segített, mikor bénáztam. Nagyon örült neki, meg volta hatódva. Azt mondta a vidéki háza konyhájába fogja kirakni a falra egy kicsit nagyobb paszpartúval és kerettel.

Alexissel arról tanultunk új szavakat, hogy kik azok, akiket a család, az iskola, a munka, a barátság, vagy egyéb kapcsán megnevezhetünk, és egy kicsit az iskolarendszerbe is belementünk.

A suliban ebédeltem ismét, mire odaértem elfogyott a pizza, és már csak valami tésztában sült nem tudom mi volt. Teresáékkal ettem, ők is jönnek holnap Elybe, meg Maria is.

Délután Ian nagyon kemény szöveget hozott, gondolom a tegnapi közjáték miatt, Oidipusz király modern angol fordításban és Shakespeare Lear király eredeti angollal. Nem volta feldobódva a dologtól, akkor sem, ha nem voltak túl hosszúak a szövegek. A végére hagyott egy egyszerűbbet, művészekről és művészeti ágakról volt szó, illetve ezekkel kapcsolatos szavakról, kifejezésekről. Az óra végén egyrészt elmondtam helyesen a pacalos dolgot, másrészt elbúcsúztam a délutáni csoporttársaimtól, mert holnap már péntek és akkor nincsenek délutáni órák. José (malagai művészeti kritikus) azt mondta, jövőre talán ellátogat Magyarországra, majd keres, Giovanni (korzikai diák, és az apukájának cukrászdája van) nagyon hívott, hogy este menjek kocsmázni, de nem akartam már többet költeni ilyenekre. Ezért holnap még Elyben lehet, hogy beülünk valahová.

Suli után busszal bementem a központig és onnan gyalog a Folk Museumba, da útközben volt egy nagy eső. De én mindig magamnál tartom az esőkabátot! A Folk Museum egy kívülről kicsinek tűnő épület, de belülről egy csomó szobácska van telezsúfolva rengeteg különböző korokból (18-20. század) származó tárgyakkal. A pénztárnál mondta nő, mennyi a felnőtt jegy, de én mondta, hogy én most diák vagyok egy nyelviskolában, és bizony miután megmutattam a diákigazolványom, diákjegyet kaptam! Anyukámnak vettem is egy kis ajándékot.

Ezután visszamentem a belváros felé, mert még akartam Péternek is venni valamit, hiszen éppen ma van a 22. házasságai évfordulónk. Ez sikerült is, mármint az ajándékvásárlás, aztán éppen jött a busz, így 6 órára itthon is voltam. Éppen az ajtót nyitottam, mikor Irene is megérkezett, még jó, mert az én kulcsommal ő sem bírta az alsó zárat kinyitni. A hétvégén, szombaton hajnalban ő is elutazik, neki is vége a 6 hétnek, megy haza Torinóba. Most nekiállt kitakarítani a szobáját, meg fürdőszobát, amit elég rendetlenül hagyott maga után eddig.

Most kaptam meg Petra üzenetét, hogy vége lett a "Komfortékás karrierjének". Augusztus 1-én kezdett, és ennyi volt, sajnálom őt, és nagyon remélem, hogy lesz egy jobb lehetősége!

Gyalog Méntelekre

Tegnap megtettem az első komolyabb testi előgyakorlatot a 2013 nyarára tervezett hosszú gyaloglásom érdekében. Körülbelül 1,5-2 éve találtam ki, hogy mikor 50 éves leszek, azaz most már két év múlva, akkor elmegyek Spanyolországba és végig megyek az EL CAMINOn. Bár nem teljesen az elejétől, hiszen nem szándékozom a Pireneusokból indulni (alföldi vagyok, nem nagyon szeretem a hegyeket), csak Pamplonából indulnék, de még innen is 730 km a cél, Santiago de Compostela. Aztán a tavalyi tanévben alkalmam volt a Bolyaiban egy kicsit spanyolul tanulni, bejártam az egyik 9-dikes csoportba, megírtam minden házi feladatot és dolgozatot, és nagyon élveztem. Szóval lelkiekben és szellemileg már készültem az útra, de a kitartó gyaloglást nem gyakoroltam még. Öt hetet szánok rá, és naponta 25-30 km-t kellene legyalogolni. A lányom, aki kint lakik Ménteleken a barátjánál, mondta hogy tőlünk, a Liliom utcából Méntelek 15 km, tehát ha kimegyek és vissza, akkor az pont annyi, amennyit majd ott kell gyalogolnom. A múlt szombaton nem mertem még kimenni, így első lépésként a kecskeméti nagykörutat gyalogoltam végi, ez kb. 6-6,5 km. Tegnap nem sikerült elég korán kelni, így csak 8 órakor tudtam indulni, 3 órát szántam rám, úgy képzeltem majd kimegyek gyalog és visszajövök busszal, csakhogy szombatok elég ritkán járnak a buszok, nem hittem, hogy a 10.24-es buszt elérném, ezért megkértem Pétert, hogy jöjjön ki értem. Az első 1,5 óra nem okozott semmi gondot, utána kezdtem el unni, ráadásul kb. ott ért véget a bicikliút, onnantól az autóút szélén tudtam csak menni, nem volt árnyék és fogalmam se volt róla mennyi van még hátra. Nagyon boldog voltam, mikor megláttam a Méntelek táblát, és pont ott találkoztam a busszal is, azaz 2,5 óra alatt sikerült teljesítenem a távot. Aztán Petra és Nóra (Pisti anyukája) nagyon kedvesen fogadtak, lerogytam a székre, és addig ülve is maradtam, míg Péter és Márk meg nem érkezett. Addig el sem engedtek, míg készen nem lett szamócás süti és meg nem kóstoltuk - nagyon finom volt! Este elég gyorsan beájultam, kb. 9 órakor elaludtam és éjjel alig bírtam megfordulni, de most már jó. Kicsit megpróbálok rátornázni, aztán meg sajnos nem tudom mikor tudom folytatni a gyaloglást, talán majd a jövő szombaton. Nálam volt a fényképezőgépen, időnként készítettem néhány fotót a pipacsokról. Péter délután visszavitte Bagirát a többi kutyához, így Cilike most már nyugodtan közlekedhet az udvarban. Közben persze nagyon megszerettem ezt nagy gyönyörű fekete labradort, így álljon itt most róla is egy kép!

Munkáink a Malom Galériában

Most már megnyílt újra, bár kicsit kisebb alapterületen a Malom Galéria. A kirakatban is látható néhány munkánk, azaz Kosik Petra és Mészáros Marianna kecskeméti, bugaci témájú rézkarcai, amelyek remek ajándékok magyar és külföldi turisták számára, meg persze másoknak is, ha tetszik!

Munkáink a Malom Galériában

Most már megnyílt újra, bár kicsit kisebb alapterületen a Malom Galéria. A kirakatban is látható néhány munkánk, azaz Kosik Petra és Mészáros Marianna kecskeméti, bugaci témájú rézkarcai, amelyek remek ajándékok magyar és külföldi turisták számára, meg persze másoknak is, ha tetszik!

Meghívó

Végre kész lett meghívó is, amit a lányom, Kosik Petra készített. A képeket ma délelőtt fogjuk feltenni a fiammal. Hétfőn szeretettel várok minden érdeklődőt!

Kiállítás a Zrínyiben

Október 12-én délután 15 órakor Kecskeméten a Zrínyi Ilona Általános Iskolában nyílik kiállításunk. Szeretettel várunk minden érdeklődőt, ismerőst és ismeretlent. Mindhármunk, azaz Kosik Petra, Kosik Márk és Mészáros Marianna munkáiból lesznek kint képek, főleg rézkarcok.

Hírös Hét után

Lezajlott a Hírös Hét és annak keretében a Kézműves Kirakodóvásár. Egész héten kint árultunk a Tourinform Iroda előtt, azaz egy nagyon jó helyen és sikerült kb. nullára kijönnünk. Elég drága volt a helypénz, némi keretezés és anyagköltség, de legalább megint láthatták a kecskemétiek és persze az idelátogatók, hogy ilyen emléktárgyakat is lehet kapni. A tavalyihoz képest sokkal jobb volt, és remélem a jövő évi még jobb lesz! Petra (Kosik Petra Genovéva a lányom) rézkarcai és akvarelljei fogytak a legjobban, képeslapokból is vittek naponta egypárat. Sok dicséret kaptunk, voltak külföldi vevőink (angol, kanadai, német, francia, olasz, spanyol) és én ennek is örülök. Valami jó dolgot elindítottunk, úgy érzem. Addig is, ha valakinek kecskeméti szuvenírre, emléktárgyra, grafikára vagy festményre van szüksége keressen bennünket!

Hírös Hét - Kézműves Kirakodóvásár

Mához egy hétre, augusztus 16-án indul a Hírös Hét, és ennek keretében a Kézműves Kirakodóvásár, ahol mi is fogunk árulni. Remélem, a tavalyi bevezetés után sikeresebb lesz számunkra ez a hét. Készültünk újabb kecskeméti és pusztai rézkarcokkal és elkészült a képeslapmappánk is, így bővült a tavalyihoz képest a kínálatunk. A mellékelt rézkarcokat a lányom Kosik Petra készítette, ezek is megvásároltatók lesznek.