Olaszország - 4. nap - Todi, Orvieto

A negyedik nap Umbria területén maradtunk, és két olyan várost látogattunk meg, ahol még én sem jártam. Orvietot már többször láttam elhaladva dél felé Firenzéből Rómába az autópályáról, de még sohasem tértünk ki, álltunk meg, hogy megnézzük. Márk vetette fel az ötletet, hogy menjünk el ide, mert az egyik tanára egy csomót beszélt róla. Todit, ami éppen útba esett Oriveto felé, pedig én javasoltam, mert itt áll egy olyan reneszánsz centrális templom, amit szoktam vetíteni, állítólag Bramante tervezte.
Tehát első állomás Todi, kicsi hegyi városka (mily meglepő!), középkori városházával, temlplommal, szűk utcácskákkal, szép kilátással, és lent az út mellett azzal a bizonyos centrális templommal.

 Orvieto dómja vetekszik a siénai dómmal díszítettségben (kívülről), de mégis sokkal emberibb. Nem volt annyi turista sem mint Siénában, egyáltalán azt hiszem, Toscana sokkal felkapottabb, mint Umbria, amit Itália zöld szívének mondanak és ami így sokkal élvezhetőbb. Persze nem csak a dóm látványos, itt is vannak szűk utcák, középkori házak, szép kilátás, tornyok (egyet meg is másztunk Péterrel), de ami számomra és a gyerekek számára is a legérdekesebb volt az egy középkori kút volt, a Pozzo di San Patrizio. A kút mélyére egy kettős spirális lépcső vezet, hasonlóan a chambordi kastély lépcsőihez. Tehát aznap megvolt a magasság és mélység is.

Hazafelé megálltunk egy temetőnél, gondoltam, legyen a temetős sorozatomnak egy újabb tagja is, de meglepődtem, hogy nem a szokásos földbe ásott sírok voltak, hanem falba, kriptába temetkeztek, temetkeznek.

Utolsó esténket töltöttük Robertoéknál, bár Brunella nem volt otthon (Sting koncetre ment, megérthető). Nagyon hálás vagyok nekik, hogy befogadtak bennünket és persze Gadinak is. Egy csekély ajándékot vittünk neki itthonról és természetesen felajánlottuk, hogy ha Magyarországon járnak, örömmel látjuk vendégül őket az házunkban. Mindenképpen szerettem volna vásárolni Roberto csodálatos ezüst ékszereiből egy szettet (nyaklánc+fülbevaló), de Roberto megelőzött és egy nyakláncot ajándékozott nekem, ráadásul azt a fazont, amelyet éppen kinéztem magamnak. Nagyon örültem neki! Gadit megkértem, hogy a hozzáillő fülbevalót hozza el nekem, mikor jönnek haza, természetesen azt már úgy, hogy én fizetem.