Az ART Brigád egy családi művészeti vállalkozás. Ezen a blogon arról írok, hogy születnek meg a művek, mi inspirál bennünket, leginkább engem, azaz milyen kiállításokat látok, milyen művészeti, kulturális eseményeken veszek részt, milyen foglalkozásokat tartok és olvashatnak az aktuális programjainkról is. MűvMari
2011. május 14., szombat
XXXVI. Szegedi Nyári Tárlat megnyitója - Reök Palota
Szóval még időben kiderült, hogy nem ma, azaz 14-én, hanem tegnap volt a XXXVI. Szegedi Nyári Tárlat megnyitója a Reök Palotában. Úgy emlékeszem, 2003 óta van egy-egy művem kiállítva a Szegedi Nyári Tárlaton, de még sohasem tudom elmenni a megnyitóra. Két év például azért, mert egy héttel később kaptam meg a meghívót. Most időben megkaptam, és igyekeztem a nem túl szerencsés időpont - péntek délután 3 óra - ellenére megszervezni, hogy lejussak Szegedre. Köszönet Horváth Róbert kollégámnak, hogy elérhettem a vonatot és Márk fiammal részt vehettem a megnyitón. Az állomáson találkoztam Orosz Andival és a férjével Borsos Istvánnal, ők is oda tartottak, nekik is szerepelt egy-egy alkotásuk a kiállításon. Általában szeretek a megnyitó előtt érkezni, hogy még a tömeg előtt szétnézzek és fotózzak, de itt nem engedtek fel bennünket, azt mondták, 14.40-kor, hogy még rendezik a kiállítást. Így hát egy jelentős tömeg gyűlt össze a bejáratnál és várakozott, még aztán 15.05-kor elindulhattunk az emeletek felé. A megnyitó Ibos Éva művészettörténész nyitotta meg a kiállítást, aki szerint az idei tárlaton nagy számban vettek részt nők és fiatalok. A kecskeméti alkotók közül még ott volt Gerle Margit, Benes József, Damó István, Balanyi Károly, Kalmár Pál, Kalmárné Horóczi Margit, Szikora Imi egy-egy műve. A grafikák megint eldugva voltak kiállítva - ilyenkor mindig megfogadom, csak nagyméretű képet szabad kiállításra beadni.
Ja, és a katalógus a jövő hétre lesz kész!
A megnyitón találkoztam még két régi kandós tanítványommal, egy főiskolai barátommal Göblyös Robival, aki jelenleg a Tömörkény tagozatvezetője, és láttam két egykori főiskolai tanáromat. Sajnos és nem szerettem Szegedet főiskolásként, így ezekre a főiskolai tanáraimra sem emlékszem túl elevenen és pozitívan, nem túl sokat adott nekem az a szegedi tanárképző annak idején. Persze biztos én is oka vagyok ennek, hiszen ha nagyon akartam volna, biztosan tanulhattam volna többet is ott, de a magán életemnek is egy elég zűrös időszaka volt ez a pár év. Akire viszont nagyon elevenen és szívesen emlékszem vissza a szegedi rajztanszék tanárai közül, az Lelkes István, aki művészettörténetet tanított....
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése