Rézkarcos május elseje

Munkával, azaz rézkarcozással ünnepeltem a munka ünnepét. A MAOE Labirintus pályázatára készítettem egy 9 darabból álló, de szorosan egymás mellé egy papírra lenyomtatott rézkarcot. De egyenlőre az a két példány, amelyet nyomtattam belőlük, az nem sikerült. Az elsőnél az egyik lemezt véletlenül fordítva tettem a prés lapjára a nyomtatásnál. A másodiknál meg az egyik oldalon fakó lett a nyomtatott grafika. Május 31-ig kell elküldeni digitálisan pályamunkát, tehát addig még kísérletezgethetek a nyomtatással. Ezüst festéket kevertem a feketéhez, így grafitszürke lett a festék, amivel lenyomtattam, de lehet, jobb lenne feketével? Még alszom rá egyet-kettőt.

Ezek kívül elkészült a caminos sorozat:

0. nap - Gehry ívei (Guggenheim Múzeum)

-1. nap - A bikák útja

Azaz a Bilbaoban és a Pamplonában töltött napokhoz is egy-egy rézkarc, így most már tényleg teljes a sorozat, 6 hét, azaz 42 nap és 42 rézkarc.

És még egy rézkarc készült május elsején és másodikán. A budapesti Váci utca diszburkolatának képéről, miután felbontották és "helyreállították". A fotót, ami alapján dolgoztam a neten találtam. A grafika címe Magyar snassz lett, de lehetett volna Magyar problémamegoldás vagy Nekünk így is jó.

Tegnap este családilag átmentünk Kunszentmártonra, ahol a plébánossal találkoztunk. Őt ajánlották, hogy keressük meg, hátha tud segíteni abban, hogy Márknak találjunk diploma munkának való restaurálandó szobrot. Zsolt atya nagyon kedves volt és reméljük, sikerül majd megegyezni vele. Megmutatta a templomot, ami nagyon szép és meglepően nagy volt.