Művészettörténet érettségi - 2014.

Eddig minden évben leírtam a művészettörténet érettségi írásbeli tesztjével kapcsolatos észrevételeimet. Itt az idei szaktanári jelentésemből idézek:

Az idei teszt, a 2010-eshez hasonlóan könnyű volt. Eddig mindig nagyon hangsúlyos volt a reneszánsz és a barokk korszak. Idén is így volt, de a legtöbb feladatban nem egy stílus szerepelt.

Idén a legrosszabb 47 %-os, a legjobb 76 %-os volt. Az írásbeli átlaga 66,55 %. Senki nem írt rosszabbat, mint az év végi jegye, de 14-en jobbat, sőt ketten két jeggyel jobbat írtak. Azért az meglepő, hogy sok elégséges vagy közepes tanuló is jóra írta meg a tersztet, de a jók is. Annyira mégse volt könnyű a teszt, hogy a négyesek 5-ösre írják meg. 

A továbbiakban az egyes feladatokra vonatkozó észrevételeimet írom le tételesen:

1. feladat – A feladat a tájábrázolásról szólt és teljesen korrekt volt. A legtöbben akkor vesztettek pontot, mikor a d. feladatrészben olyan festőt írtak, akinek az életművében nem jelentős a tájkép.

2. feladat – Ez a feladat az épületfunkciókról szólt és szintén teljesen korrekt volt. A legjobban ebben a feladatban teljesítettek a diákjaim, de meglepő volt számára, hogy egyesek nem tudták megnevezni az épülettípust, csak körülírták az épület rendeltetését.

3. feladat – A reneszánsz és barokk művészetről szólt, szintén korrektnek mondható.

4. feladat – A különböző vallások templomairól szólt. Igaz, hogy csak 1 pontot jelentett, de megjegyezném, hogy a vizsgakövetelményekben egyáltalán nem szerepel a judaizmus és a zsinagóga fogalma. Persze, illik ismerni, de akkor talán bele kellene venni a vizsgakövetelmények közé, ha beletesszük az írásbeli tesztbe.

5. feladat – Az impresszionizmusról és az expresszionizmusról szólt, de a b. feladatrészben félrevezető szerintem az expresszionizmus francia megfelelőjének nevezni az fauve-ot, hiszen a fauve egy dekoratív, könnyed, gondolatiságot nélkülöző irányzat. Ez megtévesztette a diákjaimat, és ha ezt nem tudták, akkor az utána következő feladatrészben is hiányosan, vagy hibásan szerepelt a példaként kért két művész neve.

6. feladat – A realizmus volt a témája, de Izsó Miklóst és az ő Táncoló parasztját a romantikához soroljuk!

7. feladat – Összehasonlító elemzés két csataképről. Elég ügyesen megoldották a feladatot, talán ott hibáztak, hogy nem olvasták el figyelmesen a feladatot, hogy a stílus és a kompozíció szerint kérte a feladat az összehasonlítást. Talán szerencsésebb lett volna, ha a stílus helyett előadásmódot, megjelenítést írtak volna a feladatban.

8. feladat – A reneszánsz képzőművészetről szólt. Ennél a feladatnál teljes egészben lexikai tudásra volt szükség, és ez meg is látszott a teljesítményen.

9. feladat – Bernini munkásságáról szólt és az előző feladathoz hasonlóan itt is lexikai tudásra volt szükség. Képek segítsége nélkül kellett 4 példát írni a Rómában található munkáira. Ez a feladat sikerült a leggyengébben.

10. feladat – A bélapátfalvi ciszterci templom fotói láthatók a képeken. Ha felismerte a diák, akkor már 3 pontja meg is volt, ám ha nem, akkor 3-at bukott. A többi, 4 pontot érő állítás leolvasható volt a képekről.

11. feladat – Elvileg nem okozhatott volna gondot a feladat, mégis a második leggyengébben sikerült lett.

A teszt könnyűségét az is jelzi, hogy aki legtöbb ideig dolgozott a feladatlapon, az is másfél óra alatt befejezte. Annak ellenére, hogy ez a teszt a legtöbb eddiginél könnyebb volt, kevesebb lexikai tudást igényelt, mégis újra muszáj leírnom, amit eddig minden szaktanári jelentésemben leírtam, illetve az Oktatási Hivatal számára is jeleztem régebben: megengedhetetlennek tartom, hogy egy központi műtárgylista és fogalomlista nélkül kell készülnünk az érettségireés egy felületesen és felszínesen megfogalmazott követelmény leírás szerint, amelybe bármi belefér. 
Nem történt szintén semmi változás a szóbeli tételek számomra teljesíthetetlen - százalékos előírásaival (80 %  a barokkig - 20 % 19-20. század és 60 % magyar - 40 % egyetemes) kapcsolatban sem.