Perlrott-Csaba Vilmos - Előadás a Cifrapalotában

A hétfőm részben, a keddem teljes egészében a kandós OKJ-s vizsgáról szólt, de mivel ez a modulos vizsga csak pénteken zárult, akkor adtuk át a bizonyítványokat, így majd csak a csütörtökről szóló bejegyzésem után  írok róla.









Szerdán folytatódott a Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében című kiállításhoz kapcsolódó előadássorozat a Cifrapalotában. Most Monori Laura tartott előadást Perlrott-Csaba Vilmos festészetéről. Hallhattunk Perlrott nagybányai, kecskeméti, párizsi, szentendrei tartózkodásáról és láthattuk a különböző helyszíneken készült festményeket. Perlrott 1910-1912-es spanyolországi utazása kapcsán, mikor El Greco munkássága erőteljesen hatott rá, Laura beszámolt El Greco megítéléséről és a 20. század elején kialakult El Greco-lázról. 1909-ben jött először Kecskemétre. Itt a legtöbbször lefestett motívuma a Piarista templom volt, illetve a Barátok temploma előtti Kálvária. Az egyik Piarista templomról készült képet az egykori Iparos Otthon (most Ifjúsági Otthon) 2. emeleti erkélyéről festette, amely ma már nem látszik, mert az 1950-es évek végén mellé épült ház ma már eltakarja azt. Feleségével Gráber Margittal a 1920-23 közötti éveket emigrációban töltötte a Felvidéken és Németországban, 1924-ben tért vissza Magyarországra. 1937-ben Szentendrén telepedett le. Érdekes volt az a táblázatféle, ahol összegyűjtötte Laura Perlrott képeiből azokat a részleteket, ahol a magyar "jolly joker" színnek nevezett mályva színt használta. Azt is hangsúlyozta Laura, hogy az életmű monografikus feldolgozása még várat magára.
A Bozsó Gyűjteményben 2010. márciusában volt egy olyan kiállítás, 100 éves a Kecskeméti Művésztelep - Perlrott Kecskeméten címmel, ahol a legutóbb láthattunk Perlrott Kecskeméten készült munkáit. Az akkori kiadványban is szerepeltek olyan fotók, amelyek megpróbálták megkeresni azokat a nézőpontokat, ahonnan festhette Perlrott ezeket a festményeket.







 Laura Perlrott városképeiről írt egy tanulmányt abban a kiadványban, amely a Kecskeméti Művésztelep első korszakáról szólt és 2012. decemberében mutatták be a Városházán (erről, annak idején beszámoltam).
Utoljára pedig álljon itt egy kép, amely 2007-ben készült (akkor még nem írtam blogot) és ahol Laura velem és egy osztálytársnőjével látható. Akkor volt végzős diák és az OKTV-n 11. helyezést ért el művészettörténetből. Most a szakdolgozatán dolgozik, amelyet az 1960-as és 1970-es évek fali kerámiáiról ír.