Pénteken még volt 7 órám, bár igaz, a 6-7. órában a Bozsó Gyűjteményben a Mesterségem címere című múzeumpedagógiai foglalkozáson vettünk részt a kandós 11. E-sekkel. Már délelőtt éreztem, hogy valami baj van, alig bírtam elülni és felállni. Délutánra teljesen beállt a derekam. Még soha nem volt ilyen, nem is nagyon tudtam mit kezdeni ezzel a dologgal és még nem múlt el!
Bencsik Orsolya és Virág Ágnes utcai ruhatervezői pályázatot hirdettek három városhoz kapcsolódva, azaz Tokióhoz, New Yorkhoz és Budapesthez. Az első körben a beérkezett rajzokból kiválasztottuk, hogy melyek kerüljenek kivitelezésre és bemutatásra. Ági, mint textil szakot végzettet felkért, hogy vegyek részt a zsűrizésben. Igaz, hogy a csapatok között volt, akit tanítottam, de nem én voltam a felkészítő tanár és egyébként is igyekezetem kizárólag szakmai szempontok (ötlet, kivitelezés, koncepció) alapján pontozni. Ez a bemutató volt pénteken este a Cifrapalotában. Hat csapat került be ebbe a döntőbe, de kettő csapat teljesítménye kimagaslott a többi körül: Tóth Sára és Tóth Ádám (Katona J. Gimnázium) és Mucsi Mercédesz és Péli Roland (Kandó K. Szakközépiskola - Művészeti tagozat). Mind a két csapat két-két ruhával vett részt a döntőben és az utolsó részletig (pl. fülbevaló) borzasztóan ügyeltek az összhangra. Öten (Bencsik Orsolya, Merinu Éva, Burka Bea, Virág Ágnes és én) pontoztunk és végül két első helyezettet hirdettünk. A győztes csapatok egyik tagja egy-egy táskát kapott, a másik tagnak pedig egy ruhát varrtak az általa választott alapanyagokból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése