Az ART Brigád egy családi művészeti vállalkozás. Ezen a blogon arról írok, hogy születnek meg a művek, mi inspirál bennünket, leginkább engem, azaz milyen kiállításokat látok, milyen művészeti, kulturális eseményeken veszek részt, milyen foglalkozásokat tartok és olvashatnak az aktuális programjainkról is. MűvMari
2011. november 26., szombat
Bella Rózsa a Nyitott Műteremben
November 24-én csütörtök este volt a Kulturális és Konferencia Központban a Nyitott Műterem sorozatban Bella Rózsával beszélgetés, aki éppen aznap volt 60 éves. Én, ha jól emlékszem 1995-ben ismertem meg, mikor az első magam szervezte párizsi kirándulást vezényeltem le, és szinte semmit nem változott azóta. Egy ideig, míg egészsége engedte hűséges utasom volt ezeken a kirándulásokon, ezt meg is említette, megköszönte a beszélgetésen. Szóval nem mai a kapcsolatunk, de ezeken a beszélgetéseken mindig sikerül valami újat is megtudni egy-egy alkotóról, így Rózsa addigi életéről is hallottam most, mielőtt Kecskemétre került volna. Hallottam, hogy ismerkedett meg a rézkarccal, hogy a tokaji alkotótáborba járt (oda jó lett volna nekem is elmennem!), és hogy a hittel, a vallással milyen kapcsolatban áll. Már az 1990-es években mindenféle díjat (pl. Pilinszky-díjat) kapott, amihez persze a kitartó és eredményes munka mellett arra is szükség van, hogy valaki felterjessze az embert, de ha az ember nem egy helyen tanít, két helyen félállásos tanár, akkor nem nagyon számíthat ilyesmire.
Rózsa egy pár éve nyugdíjban van, nagyon élvezi, alkot, kertészkedik, főz, unokázik. Kicsit irigylem! Isten éltessen Rózsa!
A legtöbb kiállított munkáját ismertem, hiszen az év elején volt egy kiállítása a Művész Kávézóban, de voltak számomra újak is. Azokat a munkáit, amelyeken szöveg van nem annyira szeretem, de ez a hajósi ablak és ez a különös versillusztráció tetszett.
Ott volt Bánszky Pali bácsi is a beszélgetésen, állítólag ő ösztönözte Rózsát, hogy rézkarcozzon. Engem ő nem a rézkarcozásra buzdított, hanem ő hívott, hogy ugorjak be helyette a Bolyaiba tanítani, aztán ott ragadtam. Az egyik unkája most 12-dikes ott nálunk, és Pali bácsi állítása szerint, az én hatásomra kezdett el otthon rajzolgatni, festegetni. Ez igazán nagyszerű, bár én arra emlékszem, hogy Péter soha nem akarta az csinálni, amit én feladatul adtam, de a legtöbbször előállt valami mással.
Kapots Ildi is ott volt, Rózsa után most ő tanít a Bányaiban. Az őszi szünetben kint voltak a férjével Norvégiában a lányuknál Dórinál. Nagyon tetszett neki, bár azt is mondta, hogy az árak az itteni áraknak legalább a négyszeresei.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése