A Bolyaiban 1994-ben végzett akkori IV. C-sek hívtak meg egy osztálytalálkozóra. Ha minden az eredeti tervek szerint maradt volna, akkor el sem tudtam volna menni, hiszen szombaton a még Görögországban lettünk volna, de mivel azt le kellett mondani, így el tudtam menni. Mikor megérkeztem egy kicsit zavarba jöttem, mert még nagyon kevesen voltak, talán 7-8 diák, az osztályfőn
ökük, Vincze Zoli (ők voltak az első osztálya) és Könyves Edit, aki magyart tanított nekik (most a Gáspárban tanít). Aztán még bővültünk pár fővel és szépen lassan elkezdődött az egyéni beszámolók sora. Mivel ez egy matekos osztály volt, nem meglepő, hogy mérnökök, informatikusok és matek-fizika tanárok lettek zömében, bár volt egy-két "kakukktojás" is. Ma meghívnak igyekszem elmenni egy kis időre (főleg a beszámolókat meghallgatni) ezekre az osztálytalálkozókra, kíváncsi vagyok, mi lett azokkal a fiatalokkal, akiket tanítani próbáltam, és akik most idősebben, mint én akkor voltam. Ők másodikosak (most tizedek) voltam, mikor én 1992. februárjában elkezdtem a Bolyaiban tanítani "feketemunkásként" (GYED-en voltam és Bánszky Pali bácsi tanított ott pa
píron, de mivel neki Indiába kellett utazni huzamosabb időre, én ugrottam be helyette), akkor én még nem voltam 29 éves egészen, de mikor végeztek akkor is még csak 31 éves voltam. Most ők kb. 35 évesek. Aránylag kevesen élnek Kecskeméten, volt aki Szegedről, Budapestről, sőt Prágából érkezett, és Karai Bea a főszervező pedig Siófokon él. Sajnálom, hogy csak kevesen voltak, mert emlékeztem még néhány figurára, akiket jó lett volna látni. Ebbe az osztályba járt Szigeti Kati is, akivel azért elég sűrűn össze szoktam futni, mivel rendszeresen járok Napoleon Kft. boltjába fénymásolni vagy nyomtatni. És volt egy fiú Gábor, akire én innen az osztályból nem is emlékeztem (eléggé megváltozott), csak az edzőteremből (2001-2009. között a Hercules Fitnessbe jártam edzeni, azóta nincs pénzem, hogy edzőterembe járjak), de ő soha nem jött oda hozzám, hogy "Jó napot kívánok tanárnő, emlékszik rám?" Azért érdekes azt megfigyelni, hogy ezek a pályám elején tanított diákok általában mennyivel jobban megmaradtak az emlékezetemben, a későbbiek már összefolynak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése