Tisztelt Mészáros Marianna!
A művészettörténet tételkészítő bizottság elnökének válaszát az alábbiakban idézem:
„A 10/b. feladatban valóban nem szerepel reprodukció, a feladat azonban nem műelemzés, hanem az Operaház bejárati homlokzatának oldalfülkéiben látható szobrok és a kupolatér freskójának ismertetése volt, a műveket készítő, a kor által sokat foglalkoztatott mesterek megnevezésével. Ez pedig a középszintű követelményekben a klasszicista, a historizáló és eklektikus építészet jellemzőiként jelenik meg.
1.a) A képmellékletben található színes reprodukció alapján a felsorolt templomok közül a megfelelőt egyértelműen ki lehet választani.
1.b) A három épületszobrászati alkotás olyan jellegzetes dísze, része a feladatban szereplő kérdéses templomoknak, amely fekete-fehér reprodukcióról is felismerhetők.
1.c) A feladat megoldásához nincs szükség reprodukcióra, ez a feladat szándékosan készült így.
Stíluskorszakok/
ROMANTIKA XIX.sz. eleje-közepe
ROMANIKA X.-XIII.század (területenként változó-pl.Franciaország:X.-
KUBIZMUS kb.1907-től
NEOKLASSZICIZMUS 1760-1830 évek között
Újabban a szakirodalomban a klasszicizmus helyett a neoklasszicizmus, mint stílusáramlat meghatározás használatos.
Az 5. feladatban olyan köztéri szobrot kellett megnevezni, amely egy jeles személyiségnek állít emléket. A jeles személyiség arra utal, hogy egy igazolhatóan létező személyiségről van szó. Dávid bibliai hős és sem Donatello sem Verrocchio Dávid szobra nem volt köztéri szobor.
A mai napig nem tisztázott, hogy Tiziano vagy Giorgione a kép alkotója. Tiziano és Giorgione munkássága egyaránt Velencéhez kötődik, így mindkét esetben a helyes válasz Velence.
A javítási-értékelési útmutató általános tudnivalók 5. pontja alapján a rózsa elfogadható abban az esetben, ha a hozzátársított értelmezés helyes.
A 15. századi németalföldi művészet jellegzetes vonása a szimbólumok nagyszámú alkalmazásában jelenik meg, ilyen szimbólum a szarka is.
Természetesen a szaktanár megítélése szerint, ha a leírt képelemzés helyes, akkor a javítási-értékelési útmutató általános tudnivalók 4., 6. pontja alapján feladat értékelhető.
Véleményünk szerint az, hogy Zichy Mihály melyik drámai alkotáshoz készítette egyik legismertebb litográfiai sorozatát művészettörténeti kérdés. Érinti az irodalmat, csakúgy, mint a jelen feladatsor 3. feladatának a) alpontja. A vizsgatárgyak közötti átfedésekre példa az idei középszintű történelem érettségi néhány feladata, amelyek érintették a művészettörténet vizsgatárgyat is.
A részletes középszintű követelményben szerepelnek a gótikus szárnyasoltárak valamint a magyarországi későgótikus művészet szobrászati és festészeti emlékei. MS mester ennek az időszaknak a legkiemelkedőbb Magyarországon működő mestere, a selmecbányai oltár ránk maradt táblái pedig a korszak legjelentősebb festészeti alkotásai. A 11/c. feladatban a vizsgázóknak nem MS mester munkásságát kellett bemutatni, hanem egy konkrét művet reprodukció alapján elemezni, kitérve a témára és a művészi megjelenítés módjára.
A művészettörténet középszintű részletes követelmények tartalmazza: „a legfontosabb alkotások és alkotók ismerete, felismerése és stílus meghatározása„ valamint „a műalkotások létrehozásában szereplő tényezők (kulturális környezet, alkotói beállítottság) ismerete” követelményeket. Szőnyi a két világháború közti magyarországi művészet kiemelkedő alakja, művészete Zebegényhez kötődik. A zebegényi művésztelep, mint kulturális környezet, mint alkotói beállítottság meghatározó. Egykori háza múzeumként üzemel, és Zebegény a mai napig a műalkotások létrehozásában szereplő jelentős tényező.
A 12./c feladatnál, a vizsgázó válaszából egyértelműen kiderül, hogy a kérdéses műre gondolt a válasz értékelhető.
Középszintű követelmény a realizmus stílusáramlatán belül a barbizoni festőiskola tevékenysége és az impresszionizmus, illetve az impresszionizmus hatása a festői látásmód megváltozására. A plein-air festészet legkorábbi felbukkanása a barbizoni iskola működéséhez köthető, míg az impresszionizmus elképzelhetetlen a plein-air festészet nélkül. A magyarországi századforduló művészete középszintű követelmény. Ennek része a nagybányai iskola kezdete és működése.”
Az írásbeli feladat sorok összeállításánál ugyanolyan követelmény a tételkészítő bizottság számára, mint a középszintű szóbeli tételeket összeállító kollégák számára a jogszabályok betartása. A témakörök arányainak százalékos rögzítés ugyanúgy kötöttséget jelent számunkra is, mint Önöknek de ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a különböző óraszámban, különböző tankönyvekből tanuló, az ország különböző településein élő vizsgázók számára összemérhető legyen az érettségi vizsga.”
Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal
Közoktatás-értékelési
Programok Főosztálya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése