2011. június 12., vasárnap

André Kertész kiállítása a Fotográfiai Múzeumban







Újabb mozgalmas hét zárul ma, utolsó tanítási hét a sulikban (hirtelen fontos lesz a tantárgyam és a jegyek, ami eddig nem izgatta ennyire a diákokat), sőt már vizsgáztatás is (a Kandóban OKJ-s vizsga volt csütörtökön és pénteken). Közben, még szerdán egy kis Csiperós megbeszélés és egy rövidke "kolléganős délután".
Pénteken délután 5-re szerencsére odaértem a Magyar Fotográfia Múzeumba, ahol Passuth Krisztina egy kedves és nagyon személyes hangvételű történettel nyitotta meg André Kertész kiállítását. Egy spanyolországi vándorkiállítás anyaga ez, ami most látható itt Kecskeméten, kihasználva, hogy a következő kiállítás (Zaragozában) csak októberben nyílik majd. Jó néhány ismerős és kedvelt kép, mellett most is voltak számomra újak. Szeretem a képeit, a témát és a kompozícióit. Szeretem Párizst, ahol élt és fotózott 1927-1936 között, és lehet, hogy tudnám szeretni New Yorkot is, ahol aztán haláláig 1985-ig élt.
Kicsit még visszatérnék az iskolára, hiszen csütörtökön vizsgázott le Márk fiam is, 5-ös szóbeli produkált (ugyan tanítottam, de ha vizsgázott, én kimenetem a teremből, és mindig más értékelte a feleletét). Két napig együtt voltam a művésztanár kollégákkal, és a Bajáról érkezett elnökkel és kamarai képviselővel, Kántor Józseffel és Mészáros Gáborral. Márkot most szobrásztanára Lakatos Pali vizsgáztatta. A vizsgaremekekből kedd délután nyílik majd kiállítás a Nemzetközi Kerámia Stúdióban. Én se láttam még az anyagot, kíváncsian várom. Tehát Márk OKJ-s szobrász, gyakorlati és szóbeli jeles szerepel a bizonyítványában.
És ugyancsak ezen a napon vizsgázott le, és kapott OKJ-s alkalmazott grafikusi végzettséget Petra lányom is. Ők már a modulrendszer szerint tanultak és vizsgáztak, ami elég áttekinthetetlen számomra, de a végeredmény nagyon szép lett, 91 %-os jeles a bizonyítványa.
Most már csak az a kívánságom, hogy Márkot vegyék fel szobrász restaurátor szakra és Petra találjon egy végzettségének megfelelő állást!
Tegnap egy kis meggyszedéssel vezettük le a heti fáradalmakat és köszöntöttük fel Anyukámat, aki Margit. Hogy a heti edzésem is meglegyen, én gyalog mentem ki a szüleim Úrihegyben lévő kertjébe.
Ja, és ma Petrával rézkarcokat nyomtatok, hogy a közelgő árusítási lehetőségeken és kiállításomon legyen elegendő kép.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése