2013. november 3., vasárnap

Őszi kirándulás - 2. nap

A Hotel Barbizonban ott lehet reggelizni, ahol bulinapokon maga a buli zajlik. Elég érdekes egy csupa tükör, csupa vörös éjszakai bárban reggelizni. Maga reggeli igazán kiadós és finom volt, kivéve a narancslét, amely nagyon híg volt.
Délelőttre az állatkertet terveztük be. A gyönyörű napsütésben nagyon élveztem az állatok közötti sétát és a fotózás. Kb. 500 képet lőttem el ott. Azon gondolkoztam, hogy kellene egy rézkarc-sorozatot készítenem Állatkerti csavargások címmel. Nyitástól, azaz 9 órától majdnem délután 1-ig élveztük az állatkertet.






















Az ebédet szendvicsekben tudtuk le, de tudtuk, hogy este majd ismét vacsorázunk valahol. Délután Nyíregyháza központjában sétáltunk és a Jósa András Múzeum kiállításait néztük végig. 


Volt egy néprajzi rész, egy festészeti, a kortárs Őszi Tárlat és volt egy katonai terem is, de ez engem kevésbé vonzott. Érdekes volt még a régészeti kiállítás.


 
Feltűnt, hogy Nyíregyházán minden 60-as, 70-es évben épült lakótelepi ház hőszigetelt, újra vakolt. Nincs ugyan minden lakásnál kicserélve az ablak korszerűre, de legalább a házak egységesek, felújítottak, nem úgy mint Kecskeméten, ahol némelyik ház szigetelt, némelyik nem és így elég össze-vissza képet mutat Széchenyiváros. Az egykori Leninváros 60-as években épült épületeit pedig úgy látszik, messziről elkerülte mindenfajta felújítás, korszerűsítés.

Péter még itthon kinézte a Tirpák Csárdát a neten, ott vacsoráztunk. Hasonlóan finom volt a vacsora, mint a tegnapi, de jóval olcsóbb.

Kicsit féltem az éjszakától, mert rendezvény, azaz buli volt a Hotel Barbizon épületében, de szerencsére a 3. emeletre szinte semmi sem hallatszott fel.  

Őszi kirándulás - 1. nap

Erre az őszi szünetre a MROE vezetőségének felkérésére szerveztem egy szakmai kirándulást az 55. Velencei Biennáléra, amelyre csupán egy-két érdeklődő akadt, így azt még szeptemberben lemondtam. Ez a harmadik őszi szünetem itthon, azóta nem jött elég jelentkező össze, vagy nem is szerveztem a kudarcok miatt hosszabb utat az őszi szünetre. Viszont így Péterrel elutazhattunk ismét pár napra együtt. Most Nyíregyháza volt a célállomás, mert én még sohasem jártam ott. 
Szerda reggel 8 óra körül indultunk, és mivel egyébként is útba esett, megálltunk a Debrecenben, ahol a MODEM-ben éppen Ország Lili kiállítás volt, Körkörös romok címmel. Még sohasem láttam egyszerre ennyi Ország Lilit. Péter is, aki műszaki ember, rácsodálkozott, hogy mit ki nem lehet hozni a nyomtatott áramkörökből.
Nekem a mennyiségen kívül új volt, hogy láttam a újságkívágásos kollázsait, amelynek alapján aztán elkészítette a festményeit. Találtam egy temetős festményt is, ez nekem is az egyik kedvenc témám.















Még megnéztük a másik modemes kiállítást is, ami a Szent utak című fotókiállítás volt, a Közel-Keletről.
A kiállítások megtekintése és egy-egy kávé elfogyasztása után indultunk tovább, Nyíregyháza felé. 
Kicsit hűvösebb volt, mint az elmúlt napokban, mikor szinte nyárias volt a hőmérséklet, de szerencsére szép napsütéses nap volt még szerdán és csütörtökön is.
Délután a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban sétáltunk és néztünk be minden házba. A népművészet tantárgy tanításához remek helyszín, kár hogy Kecskeméthez közel nincs ilyen skanzen. Vásárfiaként ott főzött szilva- és körtelekvárt vettünk. 







Nekem különösen tetszett a temetős rész, abban is a csónak formájú fejfák. Lehet, hogy lesz még folytatása a temetős sorozatomnak!



 A Hotel Barbizonban volt a szállásunk a 3. emeleten. Le lehetett volna esténként menni a termálvizes medencébe, de nem vittem magammal fürdőruhát. Fürdőzés helyett elmentünk a közeli Nyilas Fogadóba vacsorázni, ahol egy kétszemélyes tálat rendeltünk.

Mi Camino - élménybeszámoló vetítéssel

Kedden reggel még nyomtattam néhányat az új caminos grafikákból, de délelőtt már más programom volt. keresztapámat és a feleségét vártam az állomáson, hogy együtt besétáljunk a városba, és megnézzük a 4×50 kiállítást a Kulturális és Konferencia Központban. A vendégkönyvben újabb kedves beírást olvashattam, miután végigvezettem őket a tártaton, pl. Grosán Pál, egykori testnevelőnk is megnézte. A teremőr néni szerint 25-30 látogató volt naponta. És ez jó!
Este 17 órától tartottam a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában a caminos élménybeszámolómat. Már a nyáron sokan kérdezték, hogy tartok-e beszámolót valahol és még mielőtt elindultam megbeszéltem, hogy a kamara helyet ad ennek. Körül-belül 50 fő gyűlt össze, akik között sok ismerős is volt, de voltak számomra ismeretlenek is. Egy kis asztalra odakészített a hátizsákom, a bakancsom, a nordic walkingos botomat, az útikönyvem, a 2 db credencialomat, a compostellámat. Húztam, rövidítettem a Bolyaiban vetített változatból, de így is 2 óráig tartott a vetítés és utána még egy fél óráig kérdezgettek. Volt olyan házaspár, akik jövőre indulnának, de olyan olyan is, aki már megjárta caminot. Érdekes, hogy éppen aznap, éppen ugyanabban az órában a hunyadivárosi könyvtárban is tartott valaki egy beszámolót a caminoról. Én jól berekedtem, bár a vetítés közben kaptam egy pohár sört is a "hangulat kedvérért" egy régi kedves ismerősömtől. A visszajelzések szerint élvezték a "kötetlen hangulatú" beszámolómat, egy volt diákom azt írta utána, hogy kicsit olyan volt neki ez a vetítés, mintha megint a régi művtöri órákon lenne (ezt pozitívumként jegyezte meg!). Egyik barátnőmtől virágot is kaptam, de azt sajnos ott felejtettem, mikor a többi dolgot összecsomagoltam, pedig nagyon helyes csokor volt.








Voltak, aki lemaradtak erről és kérdezték, tartok-e még máshol, máskor beszámolót. Ha hívnak valahová, megyek!


2013. október 28., hétfő

Újabb caminos rézkarcok

Tegnap és ma kihasználva, hogy őszi szünet van, ki se mozdultam itthonról, egész nap dolgoztam. Az eredmény hat újabb caminos rézkarc. Így már 10 van, ez a negyede a tervezett 40-nek, hiszen 40 napról szeretnék egy-egy rézkarcot készíteni. Eddig ezek a napok voltak meg:
05. nap - Vasánap délután Logronoban - Logrono
23. nap - Astorga után
30. nap - Harmincadik reggel - San Martinos do Real
39. nap - Santiago kerengője - Santiago de Compostela
Ezeket már bemutattam egy régebbi bejegyzésben:
http://artbrigad.blogspot.hu/2013/10/caminos-rezkarcok.html
Most elkészültek ezek a napok:






04. nap - ? - Torres del Río
06. nap - Elhagyatva - Naverrete
07. nap - ? - Nájera
08. nap - Súlytalanul - Santo Domingo de la Calzada
11. nap - Romokban - Villalal
14. nap - ? - Frómista
Ahol kérdőjel van, ott még nem találtam címet a grafikának. Senki ne gondolja, hogy a tipikus látnivalókat örökítettem meg. Engem inkább a kevésbé ismert részletek ragadnak meg, egy elhagyott ház, romos templomtorony, éles fény-árnyék a kerengőben, az albergue lépcsőháza stb.
Még nem mindegyikkel vagyok teljesen elégedett, még lehet, hogy pici változtatás lesz rajtuk.
Ja, és holnap tartom a beszámolómat a Kereskedelmi és Iparkamarában, tehát aki kíváncsi, az jöhet! Ingyenes!













Megszólalt a Mózes szobor - Tudomány és Technika Háza

Még a hét elején a KTV híradójában láttam egy kis összeállítást, hogy hungarocellből kifaragta három szobrász a Michelangelo Mózes szobrát a Tudomány és Technika Házában, az egykori zsinagógában, és hogy szombaton meg is fog szólalni Kiss Jenő hangján. Ennél többet nem tudtam a szombat délutáni programról. Egyébként is találkoztam volna a barátnőimmel, így őket is elhívtam. Egy páran, rajtunk kívül kb. 10 fő, várakozott 4 óra előtt a zsinagóga földszintjén, aztán pár perc múlva bemehettünk 2. emeleti előadóterembe. Az akciót filmre vették és egy németországi kiállításon fogják bemutatni, amelyről többet nem sikerült megtudni. Úgy 25 percig beszélt a szobor Mózesről, Michelangeloról, a Mózes szoborról, a zsidókról, a kecskeméti zsidóságról, a zsinagóga épületéről, Tolnay Károlyról és a Michelangelo szobormásolatokról. Jól összeállítás volt!
Szerintem Kecskemét egyik szenzációja kellene, hogy legyen ez a kollekció, ahol egészen közelről és egészen különleges nézőpontokból csodálhatók meg Michelangelo szobrainak eredeti méretben készült gipszmásolatai, úgy ahogy az eredeti helyszeneken sem lehet őket látni, mégis kevesen ismerik és kevesen látogatják, hiszen például hétvégén (mikor több turista van) zárva van. Sokkal többet kellene turistát kellene elhozni ide!


Az előadás után elmentünk együtt megnézni a csütörtökön nyílt 4×50 című kiállításunkat, ahol végigvezettem a barátnőimet (ők nem tudtak ott lenni a megnyitón). A teremőr néni azt mondta, hogy voltak pénteken és szombaton is úgy 25-en. Szappanos Pista bácsi írt egy hosszabb, kedves bejegyzést a vendégkönyvbe.


Nagyvárosi életérzés - Cifrapalota










Pénteken még volt 7 órám, bár igaz, a 6-7. órában a Bozsó Gyűjteményben a Mesterségem címere című múzeumpedagógiai foglalkozáson vettünk részt a kandós 11. E-sekkel. Már délelőtt éreztem, hogy valami baj van, alig bírtam elülni és felállni. Délutánra teljesen beállt a derekam. Még soha nem volt ilyen, nem is nagyon tudtam mit kezdeni ezzel a dologgal és még nem múlt el!




Bencsik Orsolya és Virág Ágnes utcai ruhatervezői pályázatot hirdettek három városhoz kapcsolódva, azaz Tokióhoz, New Yorkhoz és Budapesthez. Az első körben a beérkezett rajzokból kiválasztottuk, hogy melyek kerüljenek kivitelezésre és bemutatásra. Ági, mint textil szakot végzettet felkért, hogy vegyek részt a zsűrizésben. Igaz, hogy a csapatok között volt, akit tanítottam, de nem én voltam a felkészítő tanár és egyébként is igyekezetem kizárólag szakmai szempontok (ötlet, kivitelezés, koncepció) alapján pontozni. Ez a bemutató volt pénteken este a Cifrapalotában. Hat csapat került be ebbe a döntőbe, de kettő csapat teljesítménye kimagaslott a többi körül: Tóth Sára és Tóth Ádám (Katona J. Gimnázium) és Mucsi Mercédesz és Péli Roland (Kandó K. Szakközépiskola - Művészeti tagozat). Mind a két csapat két-két ruhával vett részt a döntőben és az utolsó részletig (pl. fülbevaló) borzasztóan ügyeltek az összhangra. Öten (Bencsik Orsolya, Merinu Éva, Burka Bea, Virág Ágnes és én) pontoztunk és végül két első helyezettet hirdettünk. A győztes csapatok egyik tagja egy-egy táskát kapott, a másik tagnak pedig egy ruhát varrtak az általa választott alapanyagokból.



























Egy régi barátnőm is bejelentkezett erre az estére, hogy nálam aludni a kisfiával, mert másnap innen indultak Horvátországba, így elég későn kerültem ágyba, nem sikerült kipihennem magam.