XXL - Nyitott műterem zárás

Kicsit el vagyok maradva a bejegyzésekkel, egyrészt nagyon sűrű volt a hét, sok bejegyzést kellett volna írnom, és amiért sok eseményre kellett elmennem, nem értem rá írni.
Szóval még a múlt hét szombaton, közvetlenül a Duna projekt után egy beszélgetéssel zárta az X csoport azt az egy hetet, amelyet nyitott műteremnek hirdetett meg. Szombaton délután 4 órára felkerültek az egy hét alatt készült munkák a falakra, amelyek között a beszélgetést Kriskó János vezette. Egyenként elmesélték, hogy mit sikerült a tervezettekből megvalósítaniuk. Azt mondták, nagyon tanulságos volt az elmúlt hét, de nem biztos, hogy többet vállalkoznának ilyenre. Legtöbben többet tervezetek, de aztán a kíváncsi közönség miatt mégse haladt úgy a munka. Én biztos sokkal szigorúbban vettem volna a megadott 16-19 óráig terjedő "nyitvatartási időt", de ez nem az én programom volt.
Nagyon szeretem Istvánffy Ilona ételes, konyhás munkáid, de ez a halászlé még nem az igazi - ezt ő is mondta. Valószínű még fogja folytatni, ha újra itthon lesz. Szikora Imre és Sebők Kata munkái viszont befejezettek, hozzám kettőjük munkái álltak legközelebb. Szoboszlay Eszter jól haladt a filmjével, bár ez így kiállítva nem volt olyan mutatós. Kun László az utolsó pillanata lett kész térbeli "képregény dobozával". Zsolczay Balázs elvetette a dunai hajós motívumok és helyette egy tornyot festett. Pongrácz Márta befejezte a kutyájáról és a macskájáról festett képeket. Balogh József és A. Varga Imre a tőlük megszokott munkákkal zárta a hetet.
 
Több bolyais diákom is eljött, a kötelező Tavaszi Fesztiválos feladatnak köszönhetően. Kíváncsian várom, miket írnak majd a beszámolójukban!

 

KAFF és a 12. érettségije és bankettje

Az idén egyetlen érettségizőm volt a Bolyaiban (tavaly egy sem, de az előző években azért 2-3 fő próbálkozott). Szabó Melinda, aki építőművész szakra adta be a papírját, volt az idei érettségizőm, így csütörtökön egész nap bent kellett lennem a suliban, délig a vizsgateremben, aztán záróértekezlet, összeolvasás és bizonyítványosztás. Este pedig bankett a Sasfészekben, de a KAFF-on is éppen ezen az estén vetítették Neuberger Gizi - Zöldségleves, Szoboszlay Eszter - Boltosmesék és Tóth-Pócs házaspár (Judit és Roland) - Bíborcsiga című filmjeit. Már megint jó lenne egyszerre több helyen is lenni, de mivel ez nem megy, Hajnalkának, az osztályfőnöknek jeleztem, hogy később érkezem a bankettre, és így 19 órás blokkot meg tudtam nézni. Tetszett mindhármójuk filmje, de talán Juditéké állt hozzám legközelebb, a nem régen elhunyt Kiss Miklós festő emlékére készült, az ő képi világa elevenedett meg Judit nemez kalapjait és ruhát viselő figurák által. A legnagyobb tapsot viszont az Örkény István egyik egypercesére készült 3D-s animációs film kapta, amelyet Tóth Roland készített, és ebben a kategóriában ő lett ez e film lett legjobb. Eszter is kapott díjat, a Kecskeméti Televízióét, Juditék pedig a Nemzetközi Kerámia Stúdióét.
A vetítés után Petrával még egy kicsit időztem, aztán taxival kimentem a bankettre, hazafelé szerencsére már az egyik kolléganő (Svihrán Marika) többünket hazaszállított. A bankettet nem szerettem volna kihagyni, mivel kedves volt ez az osztály és Hajnalka megkért, hogy fotózzam le az osztályt, meg mindenkit, amikor átveszi az érettségi bizonyítványát, tehát feladatom is volt, és ezeket a képeket egy pendrive-on már vittem is a bankettre.

Jankovics Marcell és Szoboszlay Eszter, Tóth-Pócs Judit és Tóth-Pócs Roland kiállítása -KAFF

Ma kezdődött a KAFF, azaz a 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, de ma még volt egy órám a Kandóban a 10. E-vel, aztán osztályzó értekezlet, így a hivatalos megnyitóról lekéstem. Éppen 11.45-kor végeztem, gyorsan felpattantam a biciklimre, így 11.55-re más a Kulturális és Konferencia Központba is értem. Petráék már szépen berendezték a "shopot". Még reggel bevittük együtt a grafikáinkat és képeslapjainkat, amelyeket itt árulhatjuk.
Kicsit késett a vetítés miatt a 12.00-re meghirdetett kiállításmegnyitó, amelyet Jankovics Marcell 70. születésnapjára rendeztek. Igazán fiatalos, trendi a kiállítás, és szépen bemutatja a Jankovics munkásságát, illetve azt a kort, amelyben készültek a filmjei. Hankiss Elemér beszélgetett Jankoviccsal egy szokásos megnyitószöveg helyett. Aztán még beszélt, vagy beszélt volna a kiállítás kurátora, de rá már nem nagyon figyelt senki, mert a másik kiállításra ment le a tömeg. A lenti kiállítótérben Szoboszlay Eszter, Tóth-Pócs Judit és Tóth-Pócs Roland kiállítását Szemadám György nyitotta meg. Utalt arra, hogy ez a fiatal nemzedék művész felmenőkkel büszkélkedhet (Szobolszlay Péter Eszter édesapja, Judit szülei pedig Horváth Mari és Pócs Péter) és hogy a kiállított művek önállóan is megállnák a helyüket, mint képző- vagy iparművészeti alkotások, de ezek egy-egy film díszletei, hátterei, kellékei. Eszter makettjei egy gyermeki világba viszik vissza az embert, Judit pedig a nemez technikával igazán fantáziadús felfedőket és ruhákat készített. Judit egyike azon kevés volt bolyaisnak, akik művészek lettek. Bár túl sok közöm nincs ebben, mégis büszke vagyok rá. Rolandot alig ismerem, de szikárabb munkái jól kiegészítik a lányok színes világát. Bár nem tartozik szorosan ide, de egy kis része Péternek (férjemnek) is van a kiállításban, Eszter makettjeibe ő kötötte be a kis ledlámpákat.
Ezek után megvártam, míg Petra eljöhetett, és együtt megebédeltünk, meg nyaltunk egy fagyit, hogy legyen elég energiája estig. Míg vártam rá, néhány kedves ismerőssel találkoztam és váltottam egy-két mondatot, pl. Neuberger Gizivel, Orosz Istvánnal (neki pénteken nyílik kiállítása, arról majd külön beszámolok) és Vágó Sándorral, akivel több mint 30 éve a Művközpont rajzszakkörébe jártam együtt.

Aszfaltrajzverseny az ÉZI-ben

Péntek délután zajlott a 18. aszfaltrajzverseny a Kodály Iskolában. Patkós Laci, aki ott tanít szervezi ezeket lelkesen, annak idején még a hetényi általános iskolában kezdve, aztán 1999 óta az ÉZI-ben. Azóta hív engem mindig az egyik zsűri tagnak. Idén Szoboszlay Eszter és Menyhei Szabolcs voltak a zsűritársaim. Talán ilyen komoly témát még nem is választott Laci, mint az idei, a biblia volt a téma. Jónéhány Jónásos, Mózeses és Keresztre feszítéses munka született, elég sok a Képes Biblia stílusában, de azért volt néhány érdekes rajz is. Összesen 8 iskolából érkeztek a versenyzők, de a 63 csoportból 39 volt kodályos, így a díjazottak között is szép számmal voltak a helyiek. Szépen szerepeltek még a Mátyás király körúti és a katonatelepi gyerekek. Kiosztottunk jó sok helyezés és ajándékot. Laci kihirdette a jövő évi témát is, 2012-ben a görög mitológia lesz a téma.
Ilyenkor este Lacinál kint Heténybe szokott egy kis összejövetel lenni, ahol vacsora és egy kis ital mellett kellemesen el lehet beszélgetni a kollégákkal. Elég nagy volt az adott területre jutó rajz/művésztanárok aránya. Aránylag ritkán találkozunk mi, hiszen általában egy iskolában csak egy (vagy fél) tanár tanít, kivéve a művészeti szakközépiskolákat.
Mellékelek még két olyan képet is az ÉZI-ből, amely már a régi helyen, az Újkollégiumban, még az én időmben is az iskola folyosóit díszítette. Az egyik Nagy Kristóf fafaragó barátom (de régen nem találkoztam már vele) műve, a másikat pedig akkori diákok készítették tűzzománc szakkörön, például Dánfy Hajni, Krasnyánszky Tünde, Csereklyei Szonja.

"RE" - X - Szigma kiállítótér

A Kecskeméten élő 30 év körüli művészek, az X-csoport a tavalyi Tavaszi Fesztiválon jelentkeztek éppen ugyanitt a Szigma kiállítótérben. A csoport tagjai:Istvánffy Ilona, Menyhei Szabolcs, Pongrácz Márta, Tóth-Pócs Judit, Tóth-Pócs Roland, Sebők Kata, Szikora Imre, Szoboszlay Eszter, Zsolczai Balázs. Nagyjából tudtam, mire számíthatok, mit fogok majd látni, de ennek ellenére értek (kellemes) meglepetések a megnyitón a kiállított művek kapcsán is, de a legnagyobb meglepetés azok az animációs filmek voltak, amelyet a megnyitón levetítettek. Szerintem nagyon jól használható lenne a suliban, rengeteg művészettörténeti utalás van bennük, szívesen levetíteném a diákjaimnak. Ígéretet kaptam tőlük, hogy megkapom DVD-én. Tavaly is és az idén is a legnagyobb meglepetés Istvánffy Ilona munkái voltak, teljesen ledöbbenek a témaválasztásain, de nagyon találóak, és nagyon nőiesek. Mellékelem a Szusi címűt. Szikora Imrének is szeretem a körhintáit, és persze a többiek munkáit is kedvelem. Meghívták most magukhoz Lukács Gyöngyit, Majoros Gyulát, Balogh Józsefet és Patkós Lászlót. Patkós Laci nyomataiból és Szoboszlay Eszter postaládáiból is mellékelek egyet. Sajnálom, hogy Pócs Judit és férje Roland nem tudott kiállítani, mert nemrég született második babájuk és persze az első leköti minden percüket. Judit bolyais volt, bár nemezelni nem ott tanult meg, és én nagyon sokra tartom a munkáit. A megnyitón külön öröm volt mostani (11. C-ből!) és volt bolyaisokat látnom!