Nyitott Műterem - Neuberger Gizella

Szerdán a szokásos (tavaly óta) Hunyadi szobros rézkarcomat és az arról készült digitális nyomatokat szállítottam le a Hunyadivárosba, ahol tegnap, azaz pénteken adták őket. Pászti András képviselő engem is meghívott, és fél hatkor még úgy is gondoltam, hogy elmegyek, de annyira le vagyok maradva a dolgaimmal, hogy végül itthon maradtam.

A csütörtök nagy esővel indult, és a szél az első saroknál kifordította az esernyőmet, amely el is tört. Végül Péter vitt el kocsival a Bolyaiba reggel. A szakkörön még mindig a Bolyai iskolaépülettel kapcsolatos pályázaton dolgoztunk, úgy látszik az építészet más számára nem olyan inspiráló, mint nekem! Délután már nem esett, de azért vettem egy új esernyők a kínaiban és így felfegyverkezve indultam a Kulturális és Konferencia Központba. Korán érkezem, a büfében megvacsoráztam és megnéztem Varga Nándor Lajos (1895-1978) képeit a A hónap művésze sorozatban. Aztán keresetem, hogy hol lesz a Nyitott Műtermes beszélgetés. Nem olvastam el rendesen a meghívót, elkerülte a figyelmem, hogy most nem itt, hanem kint a rajzfilmstúdióban lesz. De nemcsak én, hanem Damó Pista is eltévesztette a helyszínt! Gyors problémamegoldás: irány taxival a Hunyadiváros! Épp időben érkeztünk, szinte már kezdődött is a beszélgetés.

Először Mikulás Ferenc beszélt arról, hogyan került 40 éve a stúdióba Gizi. Aztán Balanyi Károllyal folytatta a mesélést Neuberger Gizi, egy kis gyerekkorral, de sokkal többet nem tudtunk meg róla, mármint a magánéletéről. Inkább a filmek beszéltek róla, amelyek közül én csak az utolsó kettőt, az M.S. mester Vizitációját feldolgozót és Zöldségleves címűt ismertem eddig. Első alkotói filmjét 1992-ben készítette Arcra arc címmel, amelyben sok-sok kedves ismerős arca jelent meg. A Mandala című filmje pedig új ötletet adott a tanításhoz, majd kipróbálom!
Gizit akkor ismertem meg egy kicsit jobban, mikor 2001-ben a Kerámia Stúdióban dolgoztam és arról volt szó, hogy a Stúdióról is készít majd egy filmet. Onnantól sokszor összefutottunk különböző megnyitókon, eljött velem bécsi kirándulásra, fia Dani pedig a Isztambulban és Provence-ban volt velem. De eddig a két filmjén kívül nem ismertem Gizi alkotásait! Itt most láthattunk a háttérfestéseken kívül néhány "állóképet" is Gizitől, és én mondtam is, hogy jó lenne ezekből látni a KKK kiállításain is!

KAFF és a 12. érettségije és bankettje

Az idén egyetlen érettségizőm volt a Bolyaiban (tavaly egy sem, de az előző években azért 2-3 fő próbálkozott). Szabó Melinda, aki építőművész szakra adta be a papírját, volt az idei érettségizőm, így csütörtökön egész nap bent kellett lennem a suliban, délig a vizsgateremben, aztán záróértekezlet, összeolvasás és bizonyítványosztás. Este pedig bankett a Sasfészekben, de a KAFF-on is éppen ezen az estén vetítették Neuberger Gizi - Zöldségleves, Szoboszlay Eszter - Boltosmesék és Tóth-Pócs házaspár (Judit és Roland) - Bíborcsiga című filmjeit. Már megint jó lenne egyszerre több helyen is lenni, de mivel ez nem megy, Hajnalkának, az osztályfőnöknek jeleztem, hogy később érkezem a bankettre, és így 19 órás blokkot meg tudtam nézni. Tetszett mindhármójuk filmje, de talán Juditéké állt hozzám legközelebb, a nem régen elhunyt Kiss Miklós festő emlékére készült, az ő képi világa elevenedett meg Judit nemez kalapjait és ruhát viselő figurák által. A legnagyobb tapsot viszont az Örkény István egyik egypercesére készült 3D-s animációs film kapta, amelyet Tóth Roland készített, és ebben a kategóriában ő lett ez e film lett legjobb. Eszter is kapott díjat, a Kecskeméti Televízióét, Juditék pedig a Nemzetközi Kerámia Stúdióét.
A vetítés után Petrával még egy kicsit időztem, aztán taxival kimentem a bankettre, hazafelé szerencsére már az egyik kolléganő (Svihrán Marika) többünket hazaszállított. A bankettet nem szerettem volna kihagyni, mivel kedves volt ez az osztály és Hajnalka megkért, hogy fotózzam le az osztályt, meg mindenkit, amikor átveszi az érettségi bizonyítványát, tehát feladatom is volt, és ezeket a képeket egy pendrive-on már vittem is a bankettre.