Menyhei Szabolcs és Balogh József kiállítása - Bozsó Gyűjtemény

Az őszi szünet csütörtökjére 3 program is jutott, amiből én kettőre mentem el. A Bozsó Gyűjteményben kezdtem, ahol két Bozsó János-díjasnak, Menyhei Szabolcsnak és Balogh Józsefnek (Öcsinek), nyílt kiállítása. A díj, egy ösztöndíj volt, magán kezdeményezés volt, de ma már nem létezik, bár igaz, hogy azóta a város alapított egy Bozsó János-díjat (idén Bruncsák András kapta meg). A két mostani kiállító is évekkel ezelőtt kapta meg, de csak most jött létre a kiállítás. A szervezést, rendezést nehezítette, hogy Menyhei Szabolcs már pár éve London él, ott dolgozik és ér el szép sikereket. Mindketten figurális, látványelvű festészetet képviselnek, de témáik eltérőek. Menyhei Szabolcs a városlakókat festi, általában nagyobb méretben, míg Balogh Öcsi festményei intimebb hangulatúak, kisebb méretűek és egyértelműen a vidék szereplői jelennek meg rajtuk.

A megnyitó kezdte után félórával a könyvtárban a 80 éves Buda Ferenc köszöntése kezdődött, de úgy döntöttem, hogy nem rohangálok egyik helyről a másikra, ezt kihagyom.
Hatkor az Otthon Moziban a Kút című filmet vetítették és ez egyben a bűnügyi filmnapok megnyitója is volt, valamint utána volt egy kis beszélgetés az rendezővel, Gigor Attilával.
A film elég brutális volt és kontrasztos, de valószínű ezért jó és elgondolkoztató.

XXL - Nyitott műterem zárás

Kicsit el vagyok maradva a bejegyzésekkel, egyrészt nagyon sűrű volt a hét, sok bejegyzést kellett volna írnom, és amiért sok eseményre kellett elmennem, nem értem rá írni.
Szóval még a múlt hét szombaton, közvetlenül a Duna projekt után egy beszélgetéssel zárta az X csoport azt az egy hetet, amelyet nyitott műteremnek hirdetett meg. Szombaton délután 4 órára felkerültek az egy hét alatt készült munkák a falakra, amelyek között a beszélgetést Kriskó János vezette. Egyenként elmesélték, hogy mit sikerült a tervezettekből megvalósítaniuk. Azt mondták, nagyon tanulságos volt az elmúlt hét, de nem biztos, hogy többet vállalkoznának ilyenre. Legtöbben többet tervezetek, de aztán a kíváncsi közönség miatt mégse haladt úgy a munka. Én biztos sokkal szigorúbban vettem volna a megadott 16-19 óráig terjedő "nyitvatartási időt", de ez nem az én programom volt.
Nagyon szeretem Istvánffy Ilona ételes, konyhás munkáid, de ez a halászlé még nem az igazi - ezt ő is mondta. Valószínű még fogja folytatni, ha újra itthon lesz. Szikora Imre és Sebők Kata munkái viszont befejezettek, hozzám kettőjük munkái álltak legközelebb. Szoboszlay Eszter jól haladt a filmjével, bár ez így kiállítva nem volt olyan mutatós. Kun László az utolsó pillanata lett kész térbeli "képregény dobozával". Zsolczay Balázs elvetette a dunai hajós motívumok és helyette egy tornyot festett. Pongrácz Márta befejezte a kutyájáról és a macskájáról festett képeket. Balogh József és A. Varga Imre a tőlük megszokott munkákkal zárta a hetet.
 
Több bolyais diákom is eljött, a kötelező Tavaszi Fesztiválos feladatnak köszönhetően. Kíváncsian várom, miket írnak majd a beszámolójukban!