2014. október 31., péntek

61. Vásárhelyi Őszi Tárlat - Hódmezővásárhely

A hosszú hétvége vasárnapján Hódmezővásárhelyre kirándultunk. Tettük ezt azért, mert én még nem jártam itt, kíváncsi voltam a híres Őszi Tárlatra és egy kedves ismerőssel is találkoztunk. Reggel 9 körül indultunk, Márk vezetett, Petrát felvettük és nem egészen másfél óra alatt ott is voltunk. A főtér mellett leparkoltunk és a Fekete Sas Szálloda előtt sétáltunk el, aztán át a téren, a Városháza előtt, majd az Alföldi Galériába mentünk, ahol a földszinti kiállítótermekben állították ki az anyagot.





 A táblaképek voltak többségben, jóval kevesebb volt a plasztikák és a grafikák száma, pedig engem ez utóbbiak izgattak igazán. Csak néhány sokszorosító grafikát láttam, bár emellett volt egy pár egyedi grafika is. A legjobban Frimmel Gyula és Kéri Imre grafikája tetszett.










Alapvetően a figurális, sőt részletező realizmussal megfestett képek nyerhették el a zsűri tetszését, hiszen a díjazott művészek nagy része ebbe a kategóriába tartozott. Az is igaz persze, hogy a tárlat felhívásában ez kiemelt módon szerepel is. Ide csak meghívással lehet beadni, azaz csak azok a művészek adhatnak be alkotásokat, akiket erre külön felkérnek. Nem tudom, mekkora ez a felkért kör, de a felkérés még nem garancia a kiállításra, egy zsűri dönti el, mi kerül kiállításra. Idén 155 művész 213 alkotás kapott zöld utat. A honlapon azt olvastam, hogy a tavalyihoz képest kevesebb mű lett most kiállítva, nagyméretű alkotások miatt.
Tetszett, hogy aránylag kedvező áron megvásárolható volt a katalógus, így itthon is beazonosíthatom a művészeket, műveket. Létezik egy honlap is (http://www.oszitarlat.hu/), de azon csak kiállítási enteriőrök vannak, illetve egy lista olvasható a kiállított művekről.
Találkoztam Walter Gábor Testamentum I-III. című hármasképével is, ami a mi 4×50 kiállításunkon is szerepelt és Gábor "képes önéletrajza". Rajta kívül Kalmárné Horóczi Margit szerepelt csak a kecskeméti művészek közül, illetve a kecskeméti kötődésű Király Gábor.

















Az idei Tornyai-díjat Szabó Áron kapta, de rajta kívül még elég sok díj került kiosztásra. Hasonló felfogásban készült több díjazott festménye is, pl. Balogh Gyula Legraffitizve A-B című műve is.





Nagyon kedvelem Takács Márton munkáit, tőle most egy festmény volt itt látható. A többi kedvencem a kiállításról Bondor Csilla Vadlesőrszem, Gaál József Transhuman fetish sorozata és Fekete László Globalizált magyar csikós az EU-ba vezeti a lovát.










A tárlat megtekintése után, a szépen felújított régi református templomot is megnéztük, felmentünk a toronyba is.











Egy rövid séta után beültünk egy kedves étterembe, a Kispiac nevűbe, ahol igazán finomat ettünk.









Aztán még a Művelődési Központ felé is elsétáltunk, az oldalán ott volt néhány emléktábla, többek között Lucien Hervénak, aki a városban született. Láttunk, hogy a tavalyi Tornyai-díjazottnak, Czene Mártának van egy kiállítása a Tornyai Múzeumban, de arra már nem mentünk be. Ez a nap volt az óra visszaállítás napja, ezért már korábban sötétedett, nem akartunk túl későn hazaérni, Péternek még ki kellett mennie a kutyákhoz.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése