Művészettörténetből 2008 óta van központi írásbeli. Akkor, azért vezették be az írásbeli vizsgarészt, mert a tudományegyetemek szabadbölcsészet szakára felvételi tárgynak választható lett a művészettörténet, de ez 2 éve megszűnt. Az első két évben nagyon nehéznek bizonyultak tanulóimnak az írásbeli feladatlapok, a legjobb tanulóim sem tudták 80 %-ra teljesíteni. Azóta az egyik évben (2010-ben) nagyon könnyű volt, de az általános az maradt, hogy nehéz a teszt, közép szinten is többször olyan részletekben kérdez bele, amelyek „apróbetűsek”. Eddig mindig nagyon hangsúlyos volt a reneszánsz és a barokk korszak. Idén alig volt feladat ezekből a korszakokból és szintén nem szerepelt a kérdések között az antik görög művészet, viszont a 20. század eddig csekély mértékkel szerepelt, most viszont csaknem a teszt harmadát, 29 %-ot tették ki ezek a kérdések.
Idén a legrosszabb 31 %-os, a legjobb 85 %-os volt. Az írásbeli átlaga 54,13 % lett.
A továbbiakban az egyes feladatokra vonatkozó észrevételeimet írom le tételesen:
1. feladat – Az avantgárdról és a szecesszióról szólt. A Picasso és az afrikai maszk, valamit a magyar vadakra vonatkozó kérdéseket korrektnek tartom, nem is okozatott a diákjaimnak nehézséget. A szecesszióról szóló szöveg kiegészítésben viszont az iparművészet helyett többen grafikát írtak, amely szintén kiemelt jelentőségű volt a szecesszió idején. Talán, ha a felsorolásban a festészet és a szobrászat mellett a grafika is szerepelt volna, akkor többen találták volna el a jó választ. – 71,00 %
2. feladat – Ezzel minden rendben, korrekt. – 75,88 %
3. feladat – Itt két egyiptomi szobrot kellett összehasonlítani. Egy összehasonlításban szerencsésebbnek tartanám, ha különböző korokból származó műalkotásokat kellene összevetni. A 3.b részben én elfogadtam a szfinx, halotti maszk, Anubisz szobor és a szolga szobrocskák válaszokat is. – 69,50 %
4. feladat – Ez volt az egyik legrosszabbul sikerült feladat a diákjaim számára, ami azért is meglepő, mert külön ábrázoló geometria tantárgyuk is volt. A nehézséget okozott ezeknek a fogalmaknak a meghatározása, de a mellékelt műalkotásokon a felismerése is az ábrázolási rendszereknek. Meg kell mondanom, hogy a fordított perspektíva fogalmával csak érintőlegesen foglalkoztunk. Kicsit túlzónak tartom azt is, hogy a perspekítva kifejezéssel kapcsolatban 9 pont szerezhető, azaz csaknem a teszt 10 %-a. – 28, 00 %
5. feladat – A Herkules-villa mozaikjával kapcsolatos kérdésekre csak úgy tudtak válaszolni, ha tudták, hogy ez Óbudán a Herkules-villából származik, márpedig ezt én felismerés szintjén nem kértem számon. A Justinianus mozaik az más, az felismerés szintjén is fontos alkotás. A technika elírása nem okozott gondot. – 76,10 %
6. feladat – Ez a feladat sikerült a legrosszabbul, de ezen nem is csodálkozom. Egyáltalán nem tartom fontosnak, hogy a szarkofág szó milyen eredetű, illetve azt, hogy ezzel a kifejezéssel kapcsolatban 6 (9) pontos feladat szerepeljen a közép szintű dolgozatban. Ahová az ornamentika kifejezést kellett beírni, ott az szerepel: „azaz növényi alapú dekoráció”, amely az organikus ornamentikával egyenlő, nem csak az ornamentika szóval! A frízszarkofág és az árkádszarkofág kifejezések kitalálása egy kép segítségével talán könnyebben ment volna, de egyik sem tartozik a legfontosabb kifejezések közé. A 6.b feladat 2-es részénél elfogadtam a virág (rosetta: stilizált rózsa), a 3-asnál az angyal kifejezéseket is. – 22,66 %
7. feladat – Elvileg nem kellett volna, hogy nehézséget okozzon a diákjaimnak, kivéve a 7.a táblázat 4. sorát, ahol nem hiszem, hogy közép szinten tudni kellene, hogy az Országos Széchenyi Könyvtárban Petrus Ransanustól milyen című mű található. Én elfogadtam a corvina, vagy kódex kifejezéseket ebben az esetben. A múzeumok gyűjtőkörének meghatározása annak ellenére is nehézséget okozott, hogy tanulmányi kirándulás keretében közösen is jártak a Magyar Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban, fakultatív kirándulásként pedig járhattak többen a Műcsarnokban. – 43,00 %
8. feladat – A két német expresszionista csoportról szólt és nem kellett volna, hogy nehézséget okozzon. Talán az okozott itt is nehézséget, hogy az időrenddel ellentétes sorrendben szerepelt a tesztben a két csoport, csakúgy mint a két egyiptomi szobor a 3-as feladatban. A Die Brücke csoport előbb jött létre és működött, mint a Der Blaue Reiter. – 44,88 %
9. feladat – A Munkácsy Krisztus-trilógiájára és a stációkra vonatkozó feladat teljesen korrekt volt, mindezek ellenére sokan nem tudták a címeket felsorolni, illetve egy páran nem egy, hanem több számot írtak a képek alá a 9.b feladatban. – 53,66 %
10. feladat – Ez a harmadik olyan feladat, amelyet nagyon gyenge (30 % alatti) eredménnyel sikerült megoldani a diákjaimnak, pedig a „lunetta” kifejezésen kívül a többit és az evangélisták attribútumait unásig ismételgettük. – 24,85 %
11. feladat – Teljesen korrekt – 65,00 %.
12. feladat – A mellékelt képeket két esetben nem tartom jónak. Az intarziához egy olyan közeli kép, amelyen nincs rajta a bútor széle, kizárólag az intarziával készült rész, jobb lett volna. Megtévesztő, hogy a harmadik képről, amely Toulouse-Lautrec egyik kartonra olajjal és krétával készült képét ábrázolja a pasztell technikát kellett felismerni. Nem lehetett volna egy tényleg pasztellel készült művet mellékelni, mondjuk egy Degas művet? – 70,40 %
Összefoglalva, újra leírom, amit eddig minden szaktanári jelentésemben leírtam és többször a minisztérium, illetve az Oktatási Hivatal számára is jeleztem: megengedhetetlennek tartom, hogy egy központi műtárgylista és fogalomlista nélkül kell készülnünk az érettségire és egy felületesen és felszínesen megfogalmazott követelmény leírás szerint, amelybe bármi belefér.
Fontosnak tartom még, hogy a szóbeli vizsga tételeiről, illetve az összeállításukra vonatkozó előírásokról írjak. Mióta megjelentek ezek az előírások, én minden évben jeleztem a minisztérium, illetve az Oktatási Hivatal számára, hogy nem tartom jónak ezeket, de azt a választ kaptam, hogy a művészettörténet szakot oktató egyetemek (ELTE és Pázmány) igényei szerint állították össze ezeket az előírásokat. Annak ellenére, hogy nem értek egyet az előírásokkal, természetesen igyekszem megfelelni azoknak, de legnagyobb igyekezetem ellenére sem tudok bizonyos előírásoknak egyszerre megfelelni. Nem tudom úgy összeállítani a tételeket, hogy egyszerre legyen a tétek 60%-a magyar és mindössze 20 %-a 19-20. századi, hiszen a magyar nemzeti művészet a 19. században született meg. Feleslegesnek érzem a magyar-egyetemes arányra vonatkozó előírást, mikor minden tétel esetében ki kell térnie a vizsgázónak a másikra, azaz ha egyetemes tételt húz, utalnia kell a magyar részre is, ha magyart, akkor pedig az egyetemes résszel vezeti be a mondandóját, ráadásul, ha az A rész egyetemes, törekedni kell arra, hogy a B magyar legyen, és fordítva. A barokkig és az azutáni időszakra vonatkozó előírást pedig abszolút túlzónak tartom, főleg egy ilyen típusú tagozaton, hiszen ebből az osztályból nem készül senki művészettörténésznek, de többen szeretnének majd (inkább jövőre, a 13. évfolyam után) más művészettel kapcsolatos területen továbbtanulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése