Fordulatos péntek 1. - Magyar és indiai diákok lakás- és várostervei, Cifrapalota

A héten már jóval kevesebb órám volt a végzősök óráinak hiányában. Így szerda délelőtt kitakarítottam, mert az elmúlt hétvégéken ez elmaradt, máskor meg nem volt rá idő. Eredetileg úgy volt, hogy Márk a hétvégén néhány egyetemi társával jön majd haza, mert elmennének a TEKA hétvégi koncertjeire, a Belga és Paddy And The Rats koncertre. Rendes anyukaként kedden megvettem elővételben a jegyeket nekik, aztán jött a telefon, hogy mégse jönnek, mert közeledik a műhely munkák bemutatásának ideje és úgy érzik, nem fognak végezni, tehgát dolgozni fognak a hétvégén is. Elkezdtem facebookon árulni a jegyeket és szerencsére elég hamar sikerül is túladni rajtuk. A Belgára megmaradt két jegy, de így legalább Péter és Márk el tudtak menni rá. 
Visszatéve az én programjaimra, szerdán csak 3 órám volt, délután angolra mentem, de nem tudtam már megint annyit készülni, amennyit szükségesenek tartanék.
Csütörtökön semmi különös nem történt, csak a szokásos délelőtti tanítás (3 lyukas órával) és a délutáni szakkör a Bolyaiban.

Viszont a péntek elég fordulatosra sikerült. Délelőtt az eddigi 7 helyett csak 4 órám volt, amelynek 11.05-kor vége, de már 11-kor kezdődött egy kiállításmegnyitó a Cifrapalotában, amelyre az egész bolyai szakköri csapatom hivatalos volt, mert egyben a Városfalak című egész tanéven keresztül húzódó projekt zárása is ez volt. Ennek a projektnek a keretetében festettük ki a Cifrapalota egyik falát még novemberben. Virág Ágnes elkért minden a diákokat az iskolaigazgatóktól, így valóban sokan voltak jelen, sőt be se fért mindenki a Cifrapalota 3-as termébe. Igazából a TÉRFORMÁLÓK - Magyar és indiai diákok lakás- és várostervei című kiállítás nyílt, erre érkezett Kecskemétre az indiai nagykövet és indiai táncosok is. Én egy kicsit késve érkeztem, így a megnyitós beszédekről lemaradtam, de a táncra odaértem. Érdekes volt a két férfi harcát bemutató táncjáték. Maga a kiállítás egy pár makettből egy nagyméretű festményből és sok-sok fotóból állt, amelyek Ágnes indiai utazása során a projektet készítőkről készültek munka közben. (Nagyon szeretnék eljutni Indiába én is, majd a Camino után elkezdek ezen a terven dolgozni!)

Körülbelül délre vége lett a programnak itt a Cifrapalotában, és folytatódott a SZIGMÁ-ban, ahová átszállingóztak a meghívottak, de oda én már nem mentem át, mert közben ránéztem a telefonomra és láttam, hogy volt egy nem fogadott hívásom Patkós Lacitól, aki az ÉZI asztfalrajzversenyét szervezi. Ugyanis eredetileg péntek délutánra hírdette meg az idei versenyt, de az időjárás előrejelzés miatt lefújta a délutáni programot. Hatalmas viharokat jósoltak. Hirtelen átszervezetem a délutáni programom, és úgy döntöttem, hogy leutazom Szegedre a Nyári Tárlat megnyitójára. Erről majd a következő bejegyzésben...
Még délután is nyílt egy tárlat az egykori Aranypókban, Dobó Bianka és Németh Marcell munkáiból. Erre egyébként sem tudtam volna elmenni, de mindenképpen bepótolom majd, mert Németh Marcell fémmunkáira már felfigyeltem a Műcsarnok Derkovits-díjasok kiállításán is, és aztán Szegeden is szerepelt az egyik műve.