Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Országos Szövetségének 25. országos találkozója

Farkas Éva pszichológus a kecskeméti stáb szolgálatvezetője, és még az 1980-as évek első felében dolgoztam együtt a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben. Tavaly összetalálkoztam vele éppen a főtéri kirakodóvásár során, és nagyon örült, hogy a képeslapjainkat meglátta, mert már akkor az idei országos találkozót szervezte és a résztvevők számára úgy gondolta, jó lesz ajándéknak. Aztán tavasz felé már más segítséget is kért tőlem, diákkal plakátokat készítettünk (ebben nekem is segített Damó István kollégám), nagyméretű rajzokat készítettem a rendezvényhez és egy városnézést is bevállaltam. A találkozó most is tart Lakitelken, de a kecskeméti rész, és az én szerepen tegnap délután lezárult.
A plakátokkal megjártuk, mert telefonban diktálta le Éva a szolgálat telefonszámát, amit én elírhattam és az összes plakáton rossza szám volt. Amit Istvánék a kandós diákokkal csináltak, azokat javítva újra kellett nyomtatni őket, amit én bolyais szakköröseim csináltak, azt meg radírozva sikerült javítani.
Fél három körül mentem az állomásra, innen végigsétáltunk a Rákóczi úton (ahol a hét elején indult meg a forgalom, de még csak később lesz kész a revitalizáció után). Az utca elején ketté váltunk a másik önkéntes vezető a Cifrapalotába, én pedig a Tudomány és Technika Házába vittem őket, ahol a Michelangelo szobormásolatokat néztük meg, de eléggé sietne kellett, mert a városházán már 3-ra vártak bennünket. Fél 4-re oda is értünk a díszterembe, ahol az eredeti egyórás helyett, csak félórás lett a program és elvileg innentől kellett volna nekem egy egyórás várásnézést tartanom, de csak egy kicsit módosult ez is. Bár a főtéren nem is lehetett volna rendesen nézelődni, mert a másnapi Elektromobil gálafutam miatt már lekerítettek egy csomó részt. A csapatot a Nagytemplomban várták és onnan felmehettünk a toronyba is. Sajnos nem vittem magammal fényképezőgépet. Ötre már a Kulturális és Konferencia Központban kellett lennünk, ahol egy kis kultúrprogram volt, a Platán zenekar, az Aurin énekkar és Sirkó László közreműködésével. Innen visszasétáltak a vasútállomásra, hogy onnan Lakitelekre utazzanak, de útközben egy gombóc fagyit is kaptak a Fodor Cukrászdában. Én innen már nem kísértem tovább őket, hazamentem.