Kezdettől fogva részt vettem a kecskeméti Múzeumok Éjszakája rendezvényeken, azaz 2006-tól, mikor még csak néhány helyszín csatlakozott a mozgalomhoz. Aztán egyre nagyobb méreteket öltött a rendezvény, még több helyszín, még több látogató. Nekem már sok is volt időnként. Igyekeztem olyan helyekre eljutni ahová máskor nem, és ahol nem volt tömeg, és messze lekerültem azokat a főleg városközponti helyszíneket, ahol szinte havonta megfordulok, és levegőhöz is alig lehet jutni az embertömegtől. Ilyenkor arra gondoltam, milyen jó lenne, ha ez az iszonyú mértékű érdeklődés eloszlana egész évre, és nem csak a teremőr nénik árválkodnának a kiállítótermekben!
Na, az idei Múzeumok Éjszakája a számára más volt! Most dolgoztam, nem vándoroltam, az egész estémet egy helyen a Kulturális és Konferencia Központban töltöttem, ahol az Élet a régi Kecskeméten nevű facebookos csoport rendezvénye zajlott, kiállítások, előadások, kecskeméti könyvek, naptárok, képeslapok, grafikák és tűzzománcok árusítása. Lehetőséget kaptunk, hogy árusítsuk a saját kecskeméti témájú munkáinkat, és cserébe mi kínáltuk a régebben megjelent könyveket és a frissiben megjelent falinaptárokat is. Szép számú érdeklődő volt, elsősorban Tóth Sanyi bácsi könyvét és naptárát, valamint a csoport alapítójának Kerekes Gyulának a naptárát, amely a régi kecskeméti képeslapok felhasználásával készült. Azért egy már könyvjelzőt, képeslapmappát és kisgrafikát a saját munkáinkból is sikerült eladni. Fárasztó és fülledt este volt, de sok kedves ember fordult meg a pultunknál. A Gyula mellet a másik szervező Király László volt, köszönet nekik!Petra is velem volt és így az utolsó előadásra én is be tudtam ülni, amelyet Jernyei Kiss János tartott a Meg nem valósult épületek Kecskeméten címmel. Hasznos volt, mert nemcsak a nagyon ismert dolgokról beszélt és vetített, hanem azokról az épületekről is, amelyek ugyan megvalósultak, de másként, mint tervezték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése