Pedagógusnapra a Csányi János Szakközép- és Szakiskola meghívta az ott tanító kollégákat és házastársukat egy kirándulásra Tatára és Majkra. Tatán 4 éve az utolsó összcsaládi kirándulásunk alkalmával jártunk, de szép hely, így nem árt, ha többször is megfordul ott az ember, Majkon pedig egyszer sem jártam még, de szinte bárhová elmenetem volna, mert remek ötlenek tartottam ezt a lehetőséget, ráadásul év végén, már rá is fért mindenkire egy kis kikapcsolódás.
Kiderült, hogy többet közt azért megyünk tatára, mert Viktor tatai, bár azért az idegenvezetést profira bízta. Aranyos, lelkes vezetőnk volt, bár a társaság egy kicsit lassú volt, legalább is az én kirándulásaim tempójához mérten, és kétségtelen, hogy nagyon meleg is volt, ami csökkenteni szokta a városnézés iránti lelkesedét általában. Jó néhány új dolgot is megtudtam, illetve láttam és persze fotóztam. Különösen érdekelnek az épületek mellett az emlékművek, főleg a holokauszt emlékművek, így alaposan körbefotóztam a zsinagóga mellett Lugossi Mária művét. A vár és a tó környéke mellett az angol kert is hangulatos volt. A tó közelében megebédeltünk, utána egy kis szabadprogram volt. Mi, Péter és én, Szikora Imivel, Fekete Zsolttal, Sebők Katával és Kun Lacával kicsit áztattunk a lábunkat a tóban, mert hajókázásra nem volt lehetőség. Az kitartóbbak felmentek a Kálváriához.Délután 4 körül indultunk el Majkra, a kolostorhoz. Egészen elvarázsoltak kis "magánlakosztályok" a fűszernövényekkel, különösen a rengeteg levendulával. Tiszta provence-i hangulat.
Mostanában tudatosan igyekszem az adott pillanatot élvezni és nem a következő teendőkre gondolni, ez nem ment régen. Így most nagyon élveztem ezt a napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése