Hétfőn délután spanyolt tanultam, mert kedden témazárót írtam. Remélem, nem lesz túl rossz, sajnos nem tudok annyit foglalkozni a dologgal, mint két éve, és ez észrevehető a teljesítményemen.
Szóval a bolyais kezdés után, a egykori csányis órám idejében megint
Petrával találkoztam, gyakorlati helyet próbálunk neki szerezni, most pénzügyi és számviteli asszisztensnek tanul, és jó lenne, ha decemberben végez, akkorra már lenne egy kis gyakorlata is, csak nem olyan könnyű találni ilyen helyet.
Még arra is volt időm, hogy otthon ebédeljek, innen mentem a
Paletta kiállítás anyagáért a
Kulturális és Konferencia Központba, majd a
Szórakaténuszba, ahol a népművészet óra keretében beszéltem meg, hogy bemutatják a 11.E-nek az intézményt és hogy ne csak száraz befogadásról szóljon a dolog, még egy
kézműves foglalkozást is leszerveztem neki, igaz ez 450 Ft/fő volt, amelynek a befizetéséért nem mindenki lelkesedett, de aztán mindenki nagyon élvezte a foglalkozást.
Aztán megint hazamentem, vacsora (figyelnem, kell hogy a megfelelő időben egyek!), és újra be a városba, ahol egymáshoz nagyon közel, ismét egy időben volt két olyan program, amelyen szívesen részt vettem volna, de csak egy helyen lehetek. Az
Ifjúsági Otthon Diákgalériájában a házban működő szakkörök éves kiállítása kezdődött 5 órakor. Megnéztem, lefotóztam, örültem néhány ismerős diák alkotásának, de a megnyitót nem vártam meg, mert érdekesebbnek ígérkezett a
Katona József Könyvtárban a
Kérdezze a Kultúrdémont című rendezvény, amely egy író-olvasó találkozó volt
Karafiát Orsolyával. Az őszi
Kortárs Költészet - Kortárs Grafika Biennálén olyan rézkarc-sorozattal jelentkeztem, amelyet ő ihletett, és annak ellenére, hogy sokszor láttam, hallottam, olvastam nyilatkozatait, kíváncsi voltam rá. Tetszett, ahogy a rendezők előre összegyűjtötték a kérdéseket, amelyekből ő véletlenszerűen húzott és válaszolt. Ugyan fenntartotta magának a jogot, hogy passzoljon, de nem élt vele, őszintén, egyenesen, enyhe öniróniával válaszolt a rázósabb kérdésekre is. Mesélte, hogy a
Kultúrdémon nevet maga választotta, és mindenki elfogadta titulusként - valóban elég találó. Többször szóba kerül, hogy rosszul alszik, csak gyógyszerekkel sikerül neki. Én, aki épp az ellenkezője vagyok, akkor is elalszom, ha egyébként szeretnék fent maradni, azt gondolom, hogy ha nem csak szellemileg "fárasztaná le" magát, hanem egy kis izzadásos testedzéssel is, biztos jobban aludna. Mindenesetre feldobott az este, kedvet kaptam, hogy sűrűbben beleolvassak írásaiba, nyomon kövessem a blogját.
Szóval a bolyais kezdés után, a egykori csányis órám idejében megint Petrával találkoztam, gyakorlati helyet próbálunk neki szerezni, most pénzügyi és számviteli asszisztensnek tanul, és jó lenne, ha decemberben végez, akkorra már lenne egy kis gyakorlata is, csak nem olyan könnyű találni ilyen helyet.
Aztán megint hazamentem, vacsora (figyelnem, kell hogy a megfelelő időben egyek!), és újra be a városba, ahol egymáshoz nagyon közel, ismét egy időben volt két olyan program, amelyen szívesen részt vettem volna, de csak egy helyen lehetek. Az Ifjúsági Otthon Diákgalériájában a házban működő szakkörök éves kiállítása kezdődött 5 órakor. Megnéztem, lefotóztam, örültem néhány ismerős diák alkotásának, de a megnyitót nem vártam meg, mert érdekesebbnek ígérkezett a Katona József Könyvtárban a Kérdezze a Kultúrdémont című rendezvény, amely egy író-olvasó találkozó volt Karafiát Orsolyával. Az őszi Kortárs Költészet - Kortárs Grafika Biennálén olyan rézkarc-sorozattal jelentkeztem, amelyet ő ihletett, és annak ellenére, hogy sokszor láttam, hallottam, olvastam nyilatkozatait, kíváncsi voltam rá. Tetszett, ahogy a rendezők előre összegyűjtötték a kérdéseket, amelyekből ő véletlenszerűen húzott és válaszolt. Ugyan fenntartotta magának a jogot, hogy passzoljon, de nem élt vele, őszintén, egyenesen, enyhe öniróniával válaszolt a rázósabb kérdésekre is. Mesélte, hogy a Kultúrdémon nevet maga választotta, és mindenki elfogadta titulusként - valóban elég találó. Többször szóba kerül, hogy rosszul alszik, csak gyógyszerekkel sikerül neki. Én, aki épp az ellenkezője vagyok, akkor is elalszom, ha egyébként szeretnék fent maradni, azt gondolom, hogy ha nem csak szellemileg "fárasztaná le" magát, hanem egy kis izzadásos testedzéssel is, biztos jobban aludna. Mindenesetre feldobott az este, kedvet kaptam, hogy sűrűbben beleolvassak írásaiba, nyomon kövessem a blogját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése