Nyári termés 1.

A kirándulós nap után egy passzív pihenéses nap következett, Ildivel találkoztam, beszélgettünk, meg beültünk az Otthon Moziba, megnéztünk egy szörnyű filmet (Fekete ruhás nő), jobban mondva én nem néztem, én eltakartam a szemem a film 80%-énál, nagyon-nagyon nem szeretem az ilyen jellegű filmeket, nekem elég volt hallanom is. Majd tegnap már "aktívkodtam", elkészítettem 3 kisgrafikát, ma pedig lenyomtattam őket. Az egyik a Lechner-féle soha meg nem épült víztorony, amelynek csak a gyönyörű tervei maradtak ránk. A másik a lebontott Katolikus bérház, amely egykor a mai "Lordok háza" helyén állt. Ezt Tóth Sanyi bácsi egyik régi fotója alapján készítette, aki felhatalmazott a legutóbbi közös akciónk alkalmával, hogy ha van olyan fotója, amelyből szívesen készítenék grafikát, akkor nyugodtan tegyem meg. A harmadik szintén szuvenír jellegű kisgrafika, Delacoix Villámlástól megrettent lovának feldolgozása, mert már kutyás rézkarcunk volt, már hiányolták a lovasat. Szerencsére jól sikerültek, nem kellett se visszacsiszolni, se újralapozva továbbmaratni őket.
Tegnap még volt egy megbeszélésünk a Városszépítő Egyesületben a csütörtökön kezdődő konferenciával kapcsolatban. szerencsére sikerült néhány diákot találnom, akik segítenek majd a regisztrációnál. Nekem meg megint könyveket is kell majd árulnom a saját munkáink mellett.
 Ma délután muszáj volt  még a nyomtatóba elmennem és az E-Galériában is tettem egy személyes látogatást. Olyan helyet keresek, ahol a munkáink megtalálhatók és megvásárolhatók, akkor is, ha éppen nem tudunk személyesen árusítani. Persze itt is csak bizományba vesznek át mindent és keretezve kellene beadnom a grafikáinkat, azaz újabb beruházásra lenne szükség.

ART Brigád böngésző a Múzeumok Éjszakáján

Kezdettől fogva részt vettem a kecskeméti Múzeumok Éjszakája rendezvényeken, azaz 2006-tól, mikor még csak néhány helyszín csatlakozott a mozgalomhoz. Aztán egyre nagyobb méreteket öltött a rendezvény, még több helyszín, még több látogató. Nekem már sok is volt időnként. Igyekeztem olyan helyekre eljutni ahová máskor nem, és ahol nem volt tömeg, és messze lekerültem azokat a főleg városközponti helyszíneket, ahol szinte havonta megfordulok, és levegőhöz is alig lehet jutni az embertömegtől. Ilyenkor arra gondoltam, milyen jó lenne, ha ez az iszonyú mértékű érdeklődés eloszlana egész évre, és nem csak a teremőr nénik árválkodnának a kiállítótermekben!
Na, az idei Múzeumok Éjszakája a számára más volt! Most dolgoztam, nem vándoroltam, az egész estémet egy helyen a Kulturális és Konferencia Központban töltöttem, ahol az Élet a régi Kecskeméten nevű facebookos csoport rendezvénye zajlott, kiállítások, előadások, kecskeméti könyvek, naptárok, képeslapok, grafikák és tűzzománcok árusítása. Lehetőséget kaptunk, hogy árusítsuk a saját kecskeméti témájú munkáinkat, és cserébe mi kínáltuk a régebben megjelent könyveket és a frissiben megjelent falinaptárokat is. Szép számú érdeklődő volt, elsősorban Tóth Sanyi bácsi könyvét és naptárát, valamint a csoport alapítójának Kerekes Gyulának a naptárát, amely a régi kecskeméti képeslapok felhasználásával készült. Azért egy már könyvjelzőt, képeslapmappát és kisgrafikát a saját munkáinkból is sikerült eladni. Fárasztó és fülledt este volt, de sok kedves ember fordult meg a pultunknál. A Gyula mellet a másik szervező Király László volt, köszönet nekik!
Petra is velem volt és így az utolsó előadásra én is be tudtam ülni, amelyet Jernyei Kiss János tartott a Meg nem valósult épületek Kecskeméten címmel. Hasznos volt, mert nemcsak a nagyon ismert dolgokról beszélt és vetített, hanem azokról az épületekről is, amelyek ugyan megvalósultak, de másként, mint tervezték.