Székélyné Kőrösi Ilona előadása - Civil Klub

Kedden folytatódott a Kecskeméti Városszépítő Egyesület szervezésében az előadássorozat. Most Székelyné Kőrösi Ilona tartott előadást a Civil Klubban Kecskemét történelmi belvárosa a 19. század második felétől címmel. Ilona most is alapos és élvezetes volt.

Rend és káosz

Hétfőn elküldtem az elektronikus felületen a MAOE Rend és káosz pályázatára a Retro című rézkarcom, de ez a 15×20 cm-es grafika nem tudom elképzelni, hogy jól mutasson nagyban (70×100 cm-en) kinyomtatva, ahogy ezt tervezik Szegeden majd bemutatni.
Jó lett volna egy hármas sorozatot készíteni, de ennek objektív akadálya volt, pedig a 3 rézkarc jobban mutatott volna kinagyítva egy 70×100 cm-es felületen.
Egyszer régen, valahogy az 1990-es években láttam a Műcsarnokban egy grafikai kiállítást, ahol minden munka egységes méretű digitális printként volt kiállítva, de ott minden grafika volt, itt meg különböző művészeti ágakból (festészet, szobrászat, iparművészet) lesznek alkotások.

Mozgalmas csütörtök

Ehhez a csütörtökhöz már két bejegyzés is kapcsolódott és most itt a harmadik, azaz tényleg mozgalmas volt.
A TEKÁ-ból a Bozsó Gyűjteménybe mentem át, már 15 órára ott voltam, de a diákok fél 4-re jöttek, addig megvacsoráztam (egész napra vittem magammal kaját). A 11. grafika szakelméletes diákokkal néztük meg a Szépség és a reklám című kiállítást Kovács Ági vezetésével. A kiállítás szépen összefoglalta és megmutatta a 20. század első öt évtizedének alkalmazott grafikai trendjét és ennek segítségével a női szerepek és külső változását is.

Ezután a Hírös Agórába mentem, ahol egy előadás kezdődött a Nagybányai Művésztelep felújításáról, amit két nagybányai tartott. Nagyon klassz és modern lesz, 3 millió euróban kerül, ami nem EU-s pénz, hanem teljes egészében Nagybánya városa állja. Bővül is a telep, így lesz arra lehetőség, hogy más országokból is fogadjanak művészeket. Visszahozták a Nagybányán kiállított KKK-s munkákat és hoztak katalógust is.

Magamhoz vettem az előadás után a Budapestről és Nagybányáról visszahozott festményeim is és vártam a Tavaszi Filmklub vetítése, amelyen egy német filmet vetítettek, ami 1957-ben játszódik, Az állam Fritz Bauer ellen volt a címe. Izgalmas, érdekes volt.

TEKA - Michelangelo szobormásolatok

Szerdán a 10. szobrász szakelmélet órán a Tudomány és Technika Házába mentem a diákokkal, hogy a Michelangelo gipsz szobormásolatokat megnézzük és rajzoljunk, de borzasztóan hideg volt és a diákok nem nagyon akartak rajzolni. Aztán másnap az egész osztállyal ismét elmentünk a művészetek órán, akkor is adtam egy kis rajzos feladatot.

A hidegen kívül meglepett, hogy két darab is le volt törve a vatikáni Piétából. Jézus és Mária bal hüvelykujját is letörték! Ezek a szobrok a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak, amennyire én tudom, és elég nagy attrakció, mert olyan közelről és nézőpontokból lehet a szobrokat szemügyre venni, amire az eredeti helyszíneken semmi esély. Kicsit nagyobb reklámmal és odafigyeléssel, akár bevételeket is hozhatna a városnak!

Én minden diákomnak megmutatom és mondom, hogy ezek itt vannak és nem véletlen az sem, hogy fel is dolgoztam a Piétát felülnézetben, ahonnan szintén tökéletes kompozíciót mutat.

Trendalelke vállalkozónői reggeli

Csütörtök délelőttre a Trendalelke internetes női magazin szerkesztői egy női vállalkozói reggeli szerveztek, amire is beneveztem. Kíváncsian vártam a rendezvény, és mondhatom, igazán jól éreztem magam a 30 nő között, akik különféle vállalkozásokat működtetnek. Jó volt megismerni őket! Néhány ismerős azért akadt, például két volt bolyais tanítványom is ott volt. Sajnos, az iskolai órám kezdete miatt nem tudtam tovább maradni és így pont a kötetlen beszélgetés részéről maradtam le, de majd legközelebb, hiszen lesz folytatás is!
A fotókat az egyik részvevő készítette. Fotó: Képek Rékától/Photos by Réka

Dante pokla

Folytatódott az Otthon Moziban a Művészettörténeti Filmklub, ahol most a Botticelli Dante pokla című filmet vetítették. Varga Ágota bevezetője ugyan alapos volt, de számomra hosszú. Tudom, hogy borzasztóan nehéz egy film előtt úgy bevezetőt, kedvcsinálót mondani, hogy nem volt alkalma látni a filmet a bevezetőt mondónak. A film se volt igazán jó szerintem, kicsit aggódtam is közben, mert a 3 diákom ott volt (szorgalmi 5-öst ígértem azoknak, akik eljönnek, mert éppen most tanultuk Botticellit), és az volt az érzésem, hogy nem nagyon köti le őket. Ebből a 95 percből elég lett volna egy 60 perc is. Jó volt látni az olasz fiatalokat és kevésbé fiatalokat, ahogy nyilatkoztak Dantéról, hogy mennyire a magukénak érzik. Ebben a filmben most nem volt színészekkel felvett jelenet, pedig szerintem pont ezek hozzák közelebb a mai diákok számára ezeket a régi történeteket. Az számunkra nem olyan meggyőző, ha csak múzeumi emberek, művészetkedvelők nyilatkoznak. A közeli felvételeket viszont élveztem.

Hatvani Kisgrafikai Biennálé

Szombaton Hatvanba mentünk Péterrel, ahol az I. Hatvani Kisgrafikai Biennálé megnyitója volt a Hatvani Galériában. Jó nagy köd volt reggel, (Nagykőröst elhagyva elmentünk az előtt a műhely előtt, ahol Bernar Venet szobrait készítik), de 10 órára így is odaértünk Hatvanba. Én bementem a galériába, míg Péter elintézte a saját üzletét, én meg néztem a kiállítást. A földszinten vegyes színvonalú munkák voltak, de az emeleti térben már egységesebb volt a minőség. Itt Bács-Kiskun megyei alkotók közül Damó István, Kántor József, Klossy Irén munkáit láttam a sajátjaim mellett, de országos ismertségű grafikusokét is, pl. Szunyoghy Andrásét. A kiállításon a Bolyai János Gimnázium folyosói és padja ihlette rézkarc-sorozatom (Várakozás 1-3.) szerepel, bár a katalógusban valamit elszúrtak, mert egy másik grafikámat (Visszatérés 1.) tették be, ami nem szerepelt tárlaton.

A megnyitó után egy kis megvendégelés volt a földszinten, így ezek után már ebédelni nem ültünk be sehová, de a kis városnézésünk után egy cukrászdába azért még beültünk egy-egy sütire, kávéra. Fél 2 körül indultunk vissza. A visszaút rövidebb volt időben, mert közben kisütött a nap.

Budapesti múzeumosdi - 2017. február

Pénteken Budapestre utaztam a gyógytornászhoz. Már fél éve nem voltam nála, de már tavaly kialakítottam azt a napirendet, hogy ha mennem kell hozzá, akkor azt egybekötöm néhány kiállítás megtekintésével. Most torna után a Kiscelli Múzeumba mentem, ahol Szűts Miklós akverelljei és tusfestményei voltak kiállítva. Nagyon hatásosak voltak ezek a hatalmas méretű festmények ebben a templomtérben. Persze megnéztem még a mást is, ha már ott jártam.

Innen a Szép utcába mentem, ahol az Organikus című kiállítást néztem meg, ami elég vegyes színvonalú volt, sok ősmagyar motívummal.

Innen a Kisterem Galériában sétáltam át, ahol Nádler István kamara kiállítását láttam és olyan jó volt, hogy egykori tanítványom mutatta be a képeket.

A legtöbb időt a Műcsarnokra szántam, ahol először a 30×30 - Kivonat az ezredforduló magyar képzőművészetéről 1985-2015 című kiállítást néztem meg, ahol olyan dolog történt velem, ami még soha! Nagggyon kínos volt! Nem is merem leírni, mindenesetre utána alig tudtam figyelni, pedig egy nagyon jó válogatás volt és tetszett a rendezőelv, azaz hogy minden mű 30×30 cm-es csak.

Utána még megnéztem a többi kiállítást is, a művésztelepeset, ahol Tóth-Pócs Judit nemezmunkájába futottam bele. Stefanovits Péter Szívzörej című tárlata adta a legnagyobb élményt, főleg a rézkarcai. Az alagsorban most a Metropolitan Egyetem diákjai állítottak ki.

A nap végére volt még egy programom, természetesen ez is kiállítás volt. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a Graphics Open2 című tárlatot néztem meg, amin a közép-európai művészeti egyetemek grafika szakos hallgatói állítottak ki. Különösen tetszettek a nagyméretű hagyományos technikával készült grafikák. 17 órától Hadházi László és Szurcsik János tartott tárlatvezetést, de ez elég felemásra sikeredett szerintem, mert Hadházi próbált humoros lenni, de azért ez mégse egy stand-up comedy-s helyzet, Szurcsik meg próbált szakmai lenni.

Nem vártam ki a végét, elfáradtam és el akartam érni a 18.53-as vonatot.