A csütörtök egy különleges nap volt, mert a budapesti Művészetek Palotájában ünnepelte a 30. születésnapját a Bohém Ragtime Jazz Band egy rendhagyó koncerttel, Vizin Viktóriával. Nem a megszokott bohémes, bohóckodós estben volt részünk a Femme Fatale című koncertet nézve, hanem egy keretben foglalt, Vikire komponált, az első részben magyar, a másodikban külföldi (tánc)dalokból láthattunk egy összeállítást sok táncossal. Nekem szokatlannak, kissé modorosnak tűnt ez így, az igazi oldott hangulatot most leginkább a táncosok teremtették meg.
Estén való részvételem barátnőmnek köszönhető, aki a saját születésnapját ünnepelte.
Péntek reggel a Cifrapalotában kezdtem a 13-dikosokkal. A japán fotókiállításhoz kapcsolódva egy fotós múzeumpedagógiai foglalkozáson vettünk részt. Egy mosdóhelységből átalakított sötétkamrában láthatták és kipróbálhatták a diákok, milyen az, amikor a hagyományos negatív filmkockából papírkép születik. Emellett persze a kiállítást is megnéztük. Láttam a másnap nyíló Dulity Tibor kiállítás részleteit is. A megnyitóra a szombati más jellegű elfoglaltságaim miatt nem tudtam elmenni
Péntek este a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Kápolna Galériájában mutatták Schrammel Imre Naplóját. Azt hittem, a galéria falin majd láthatunk néhány lapot is kitéve, de csak a súlyos könyvet lehetett megvásárolni a földszinten. Az emeleti térben volt maga a bemutató, először Buda Ferenc, majd Pintér Lajos, végül Füzi László méltatta Schrammal Imrét és a könyvet. Vásároltam egy példányt én is, mert tényleg érdekesnek tűnt az 1984-től 2010-ig terjedő időszakot átölelő, sok-sok rajzzal kiegészített személyes vallomás.
Szombaton Budapestre utaztam az éves rendes MROE (Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete) közgyűlésre. Péter vitt fel kocsival, hogy gyorsabban hazaérjünk majd délután, akkor már Márkkal együtt, akinek Cinkotán volt rögbi meccse egy angol csapattal. A Budai Ciszterci Gimnáziumban, a szokott helyen volt most is a közgyűlés, amelyen alapszabály kellett módosítani és új vezetőséget választani, mert az előzőnek 5 év után lejárt a mandátuma. Az új vezetőség: Boldozsárné Kovács Gizi, Somody Beáta, Szalay József, Vincze Angéla és Zele János, kiegészítve a két OKTV főszervezővel, azaz Pázmány Ágnessel és Zombori Bélával. Az idei MROE-díjat Tóthné Gácsi Anna (Kunszentmárton) kapta, míg a Környeiné Gere Zsuzsa emlékére alapított Alma-díjat Rézművesné Nagy Ildikónak ítélte a vezetőség. Annánál jártam Kunszentmártonon és láttam azokat a csodálatos diákmunkákat, valamint több diákját is tanítottam a Kandóban. Két éve visszavonult és azóta mézeskalácsokkal foglalkozik, hozott is egy kis kóstolót nekünk.
Engem is felkértek, hogy legyek jelölt a vezetőségi választáson, vállaljak feladatot a vezetőségben, de én kissé megriadtam, hogy tudom-e ezt jól végezni innen vidékről, a többi teendőm mellett. Így azt kértem, hogy ha van fiatal, aktív fővárosi kolléga, akkor inkább legyen ő benne a vezetőségben, és én vezetőségen kívül, amiben kérik vagy tudok, segítek majd.
Amíg a szavazatokat számolták, láthattunk egy előadást Dr. Tari Gábortól a BME színdinamikai képzéseiről. Ez nagyon érdekes, de nekem túl drága. Ennyi idősen már a saját képzésemre nem szívesen áldozok ennyit, inkább a gyerekeimre költöm ezt az összeget.
A közgyűlés után a 4-es metrót választottam az utazásra, mert méh nem utaztam vele. Ha nem telefonálnak rám a fiúk, hogy már végeztek, kiszálltam volna minden állomáson a Móricz Zsigmond körtértől a Keleti pályaudvarig és szétnézem volna, de így inkább siettem én is, hogy Márk kollégiumánál találkoztunk, és mihamarabb hazaindulhassunk. Amit láttam a metróállomásokból, az tetszett, sokkal színesebb és formailag is érdekesebbek, mit a 70-es évek állomásai. A metrókocsiban pedig feltűnt, hogy a BKV dolgozók Amatőr Művészete címmel egy sorozat fut, immár a harmadik, azaz a kocsi falán a vállalatnál dolgozó amatőr művészettel foglalkozók munkáit állították ki. Jó kezdeményezésnek tartom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése