Csütörtök délután gyereknapot tartottam Petrával, fagyiztunk egyet és shoppingoltunk, mert most kivételesen nem dolgozott. Pár óra anya-lánya együttlét után, fél 5-kor az Ifjúsági Otthonban egy érdekes program kezdődött: Székely Gábor tartott előadást az Ifjúsági Otthon épületéről és Komor Marcellről az egyik építészéről. A program érdekessége az volt, hogy megjelent Komor Marcell unokája, Székely Tamás is, aki az előadás után beszél egy kicsit a családról és vetített néhány képet ehhez. A Holokauszt Emlékév rendezvényeinek köszönhetően igazán érdekes és tanulságos dolgok kerültek felszínre. A nagy tanulság az, hogy mennyire a magyar kultúra, építészet, képző- és iparművészet szerves részei voltak ezek a zsidó származású alkotók. Nagyon tetszett az a kedélyes családi élet, amelyről Székely Tamás beszámolt és ugyanakkor félelmetes, hogy egy 76 éves zsidó építészt, aki 1944-ben este 6 után, a kijárási tilalom idején is haza akart menni, miért kellett Budapesttől majdnem Bécsig gyalogoltatni, hogy ott szőrnyű halált haljon. Pedig Komor Marcellnek és tervezőtársának Jakab Dezsőnek, Lechner leghűségesebb követőinek köszönhetjük a kecskeméti Ifjúsági Otthonon (egykori Iparos Otthonon) kívül a marosvásárhelyi Városházát és Kultúrpalotát, a szabadkai Városházát is!
A kedélyes beszámoló este 6 után ért véget, így lemaradtam (nem egyedül!) a Kulturális és Konferencia Központban Bahget Iskander fotókiállításnak megnyitójáról, amelyet az Anyaságról állított össze. Iskander régebben mondta, hogy szeretne rólam és Petráról fotót készíteni, de idő hiányában ez elmaradt, pedig lehet hogy mi is bekerültünk volna ebbe a válogatásba. Hátha majd pótoljuk még! Természetesen a kiállítást meg fogom később nézni, de azért sajnálom, hogy ismét egymásra lett szervezve két érdekes program!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése