

Másnap este a Művész Kávézóban egy kis összejövetel keretében emlékeztünk Gáborra. Magángyűjtőktől kölcsönzött képeiből egy válogatás volt a falakon, a bejárat közelében a dzsesszes témák, a galérián és a feljáróban tájak, aktok és egyéb témák. Ott volt Gábor édesanyja, aki adott nekem egy fényképet. Azt hitte, én vagyok rajta, én igazítom meg Gábor nyakkendőjét a szeptemberi Premier Galériás kiállításakor, de azon a megnyitón én nem voltam ott, úgy emlékszem, későn tudtam meg és már nem tudattam beilleszti a programomba. Ha valaki felismeri a hölgyet, szóljon!
Király József bevezetője után Szappanos Pista bácsi mesélt Gáborhoz kötődő kapcsolatáról. Ezek után Édesanyja és unokatestvére, a nagykőrösi plébános emlékezett. Ő mesélte, hogy amikor Gábor lúzernek érezte magát, megállapította, hogy a lúzerség mértékegysége a Walter. Ez nagyon jellemző Gábor szarkasztikus humorára.
Még többen mondtak egy-egy történetet, amely Gáborral kapcsolatos. Én csak ott egy kisebb körben meséltem el az én egyik vele kapcsolatos történetemet. Amikor Zebegénybe jártunk, az 1990-es évek első felében, emlékszem, hogy Bruncsák András és Szuhaj Gyuri azzal húzták Gábort, amikor festett, hogy oda még kellene egy 4000-es motívum. Akkor Gábor már festészetéből próbált megélni, és ezt arra értették, hogy az a bizonyos motívum felviszi a kép árát, akkor kb. 4000 Ft-tal. Gyorsan elszaladt két óra, eset 8 körül indultam haza.
Aznap este Márk és Péter Budapesten voltak koncerten, az A38-as hajón volt Laibach koncert. Ez is még karácsonyi ajándék volt. Most Márk vezette az autót, kicsit izgultam. Pont két hónapja volt Péterék balesete, de szerencsésen hazaérkeztek éjjel a koncert után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése