2018/8. - Február negyedik hete

Ezen a héten csak a hét második felében voltak művészeti programjaim.
Csütörtökön délután a Tudomány és Művészetek Házba mentem, mert Kecskemét kortárs építészetével kapcsolatban egy kiállítás nyílt. Az 1950-es évektől tablókon mutatták be, hogyan változott Kecskemét főtere, központja. Voltak jó és kevésbé jó megoldások. Farkas Gábor építész mondott néhány gondolatot a kiállításról és arról a könyvről, ami az alapját képezte a kiállításnak és Gutai Mátyás írta. Ebben beszélgetéseket közölt Farkas Gábor mellett Kerényi Józseffel, Boros Pállal, Vas Tiborral, Juhász Istvánnal és Letanóczki Gyulával. Közülük már hárman nem élnek. Kapcsolódott ehhez az anyaghoz egy diákok számára kiírt fotópályázat anyaga is, amelyen a Református Gimnázium és a Katedra Iskola diákjai vettek részt. Szeretnék ezt az anyagot elvinni az iskolákba is, én jeleztem is, hogy örülnék, ha hozzánk, a Kandóba is eljutna.  

Innen a Hírös Agórába mentem át, ahol a KKK éves közgyűlése kezdődött. Nem voltunk túl sokan, de a kemény mag ott volt. A beszámolók után közösen megnéztük Molnár Péter kiállítását és megejtettük a tagfelvételt. Három új taggal lettünk többen.

Pénteken délután az Ifjúsági Otthonba mentem, ahol Gaál Milicának nyílt kiállítása. Milica kiállítása egy jó egységes anyag volt, ami valóban az ő különös (álom)világát mutatta be. Szikora Imi nyitotta meg. Milica az én osztályomban kezdett, de mára sokat komolyodott, sokat dolgozik és nagyon elszánt és ennek meg is van az eredménye. Én ezekkel az űrbéli dolgokkal kevésbé tudtam azonosulni, ennél sokkal földhözragadtabb vagyok, de a fürdőkádas sorozatát kifejezetten közel éreztem magamhoz.

 

 

 

 

Szombaton volt művészeti tagozat felvételi vizsgája. Most többen jelentkeztek, mint az előző években. Nagyon remélem, hogy egy jó, erős osztályt tudunk szeptemberben elindítani.

Szabad péntek

Pénteken rohangálós napom volt, ügyintéztem és egy régi ígéretemet teljesítettem. Farkas Gábor felajánlotta nekem, hogy megajándékoz a könyvének egy példányával, ha beugrom hozzá az irodába. Ez viszont elég sokáig nem történt meg. Én nem vagyok a spontán lélek, általában megtervezem a napomat, és így ugyan többször jártam a Nagykőrösi utcai iroda környékén, de mindig siettem éppen valahová. A múlt héten Vladi megnyitóján találkoztunk és akkor megígértem, ezen a pénteken beugrok.
Kb. 45 percet beszélgettünk, jobban mondva leginkább Farkas Gábor beszélt, de én élvezettel hallgattam. Hogy viszonozzam neki az ajándékot a berlini Reistag kupolájáról készült rézkarcom egyik példányát adtam neki. Én meg megkaptam az Örömvonalak című kötetét, amely éppen most kapott Red Dot-díjat, ami egy komoly tervezőgrafikusi elismerés. Borzák Márton volt a tervezőgrafikus. Szép, de iszonyú nehéz könyv lett ez. Majd olvasgatom, nézegetem, de nem az ágyban, mert ha fejemre esik, kárt tesz bennem.
A déli órákban Márton napra igyekeztem libasültet beszerezni, ami sikerült is a Kisbugaci Csárdában.
Márton napra egy tavaly télen készült grafikámat is közzé teszem.










Este még visszamenetem az Ifjúsági Otthonba, ahol két egykori kandós diáknak, Németh Ábelnek és Horváth Ricsinek nyílt kiállítása, akik jó barátok is egyben. Ricsit felvették a Képzőre, most odajár és a festményei egész trendiek voltak. Ábel nem szándékozik hivatalos művészeti felsőoktatásban részt venni, a saját útját járja. Kovács Ágnes nyitotta meg a kiállítást, aki utalt erre a két eltérő útra és a barátságra szövegében. Egy helyen a művészettörténeti alapok is szóba kerültek, ekkor Ábellel összenéztünk.

E

Farkas Gábor életmű-kiállítása - Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ

Délután visszamentem a Kulturális és Konferencia Központba, ahol Farkas Gábor Ybl- és Pro Architectura-díjas építész életmű-kiállítása nyílt. Sikerült úgy odaérnem, hogy még nyugisan végig tudjam nézni és fotózni azt a hatalmas anyagot, amelyet a 70. születésnapja alkalmából most elénk tárt. Mikor elindultam otthonról, éppen kérdezte tőlem Péter, hogy melyik épületet tervezte Farkas Gábor. Akkor alig tudtam kettőt mondani. Hát, ehhez képest rengeteg épület dokumentációját láthattuk a falakon. A szigorú tervdokumentációk ellenpólusaként, a terem ablak felüli oldalán a szabadkézi rajzaiból mutatott be néhányat Farkas Gábor. Ezeken a rajzokon időnként olvashattuk az ő akkori gondolatait is, olyanok voltak, mint egyfajta képes naplótöredékek.

Öt órára rendesen megtelt ez az emeleti nagy terem, építészkollégákkal, megrendelőkkel, üzleti partnerekkel, barátokkal. Borbély Lajos építész volt a konferanszié, hiszen ez a kiállítás "Az építészet hónapja" rendezvénysorozat része volt. "Az építészet megfagyott zene" - ennek ellenére hús-vér, eleven zenészek muzsikáltak. A zene közben megérkezett Zombor Gábor is, aki köszöntötte az építészt, majd Finta József Kossuth- és Ybl-díjas építész beszélt Farkas Gábor építészeti terveiről, de a minősítéstől tartózkodott, mondván, hogy a saját munkáit sem szokta értékelni, hogy venné a bátorságot ahhoz, hogy most másét értékelje. A szabadkézi rajzokról pedig Balogh Balázs Széchenyi- és Ybl-díjas építész beszélt. Ezek után egy pár szóra Farkas is megszólalt, megköszönte, hogy ennyien eljöttek és azt mondta, hogy talán ezért érdemes megöregedni, hogy egy ilyen kiállítást összehozzon az ember.

Én egy kicsit hiányoltam, hogy Kerényi József neve egyáltalán nem hangzott el, pedig itt Kecskeméten, amit Kerényi elkezdett, azt folytatta Farkas Gábor.

Márk - maximális pontszám a Magyar Képzőművészeti Egyetemen

Szerdán volt egy minden bizonnyal érdekes kiállításmegnyitó a Nemzetközi Kerámia Stúdióban, az Agyag hangja címmel, de sajnos én nem tudtam elmenni, bár nem voltam messze, a Csiperóban voltam, és éppen megbeszélést tartottam az isztambuli csoportomnak. Elég sok bizonytalanság van még az úttal kapcsolatban, pedig kedden délután indulunk. Tegnap reggel kaptam egy e-mailt Kubilaytól (ő a török kapcsolat), amely szerint nem lesz ebédünk és a belépőket nekünk kellene fizetni. Remélem, Farkas Gábornak sikerül valamit ezen változtatni, hiszen itt a törökök teljes ellátást kaptak és programokat is.
Ennek ellenére a tegnapi nap abszolút kellemes, örömteli hírrel zárult. Éppen a kádban voltam, mikor Márk berohant és közölte, hogy a felvi.hu-t megnézte és 440 pontja van a Képzőn, azaz maximális pontot kapott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrászrestaurátor felvételi vizsgán! A képen Michelangelo Dávid szobrának orra látható, amelyet a felvételire készülve faragott ki kőből Márk.