Téli, karácsonyi hangulatú monotípiák

A szabad péntekemen délelőtt karácsonyi hangulatú monotípiákkal kísérleteztem és a lemezeimet alapoztam le a festéshez, amelyeket majd a téli szünetben akarok megfesteni.

Persze szépen sütött a nap Princike nagyon élvezte, míg én dolgoztam.

Somogyfajsz - Művésztelep

Ezen a héten végig Somogyfajszon voltam, egy alkotótáborban, ahová Ambrus Lajos jóvoltából hívtak meg. Hálás vagyok a főnökömnek, hogy elengedett, illetve hogy lehetővé tette, hogy egy nap előre és utólagos letanításával, és 3 nap szabadsággal eljöhettem. Remek alkalom a kikapcsolódásra, az új kapcsolatokra ez a tábor. A részvevő művészek között volt két osztrák alkotó is. Érdekes volt számomra a hely és a többiek (akiket láttam) alkotói módszere.
Az részvevő művészek: Buda István, Ridovich Péter, Nemes István, Futó Tamás, Rádóczy Gyarmathy Gábor, Mártonfi Benke Márta, Ambrus Lajos, Csengery Béla, Köhler Péter, Norbert Mayerhofer, Robert Petschinka és Mészáros Marianna
Az első két nap csak nézelődtem, fotóztam: a természetvédelmi területet, a szürkemarhákat, madarakat, fákat, virágokat, a templomot (Róth Miska üvegablakaival), a Kak pusztai temető szobrait, sírköveit, a vaskori kohó maradványait. a házigazda vizsláját.

Aztán kedden elkezdtem kis tusrajzokat készíteni.

Csütörtökön meg belekezdtem a három akrilképbe és be is fejeztem.

Pénteken és szombaton monotípiákat készítettem az otthonról hozott préselt virágokkal és a a nyáron látott, fotózott szentendrei kapukkal.

Az egy heti terméssel elégedett vagyok, és tele vagyok tervekkel, hogy majd itthon az őszi szünetben mi minden szeretnék majd csinálni!
Az egyik fagyos reggelen deres virágokat fotóztam még, például egy pitypangot, ami még nem tudta, hogy ő megfagyott.

Öreghegyi alkotótábor

Immár negyedik alkalommal vettem részt a KKK Öreghegyi alkotótáborában. Ez az Öreghegy Balaton udvari felett, de még Vászoly előtt van, gyönyörű a kilátás a Balatonra, a Tihany-félszigetre. Ám, én nem vagyok tájképfestő, főleg nem plein-air festő.
Mivel ott nincs lehetőség nyomtatásra, ezért festeni szoktam. Eddig mindig olyan témájú képeket festettem ott, amelyeknek nem sok köze volt a helyszínhez (Cesky-Klumlov, Bilbao, El Camino), de most keresgéltem az előző három alkalommal készült fotóim között olyanokat, amelyeket szívesen megfestenék. Ezeket a fotókat kinyomtattam és magammal vittem és színesre (kékre és zöldre) lealapoztam a felületeket.
Vittem egy nagy felfeszített vásznat, erre a balatoni víztükör került néhány vitorlással akrillal.

Két kasírozott vászonra a jellegzetes szőlősorok, pincék, házak közül választottam motívumot.

Ezek elég idegenek tőlem, nem szoktam egyáltalán ilyen jellegű témákat festeni.
Bemelegítésként tusrajzokat készítettem a fotókról.

Akvarellpapírra ez egyik képen szereplő ház kéményét festettem meg. Na, ez már inkább én voltam!

Elvittem magammal egy olyan, még 5 évvel ezelőtt elkezdett képet, ami egy provence-i ház homlokzatát ábrázolja. Ezt a témát rézkarcban is elkészítettem akkor, ez elég jól sikerült, de festménnyel nem boldogultam. Most festőkést használva végre sikerült befejeznem. Ilyen volt - ilyen lett.

Mivel volt még időm, de már több nagy képbe nem volt kedvem belefogni, újabb tusrajzolat készítettem. Ezek közül a borostyános a kedvencem.

Elvittem magammal néhány kisebb rézkarcpapírt, amire már készítettem egy-egy hátteret, de ezek nem tetszettek és tudtam, hogy rézkarchoz nem fogom már felhasználni őket. Szintén elvittem, néhány lepréselt orchidea virágot és ezekkel monotípiákat készítettem, méghozzá most temperával, amelyeket nedves papírra nyomtattam le, ugyanúgy, mint a rézkarcnál. Simán kézzel átdörzsölve sikerül ezeket lenyomtatnom, prés nélkül is.











Most is készítettem persze fotókat, például egyik reggel kimentem arra a helyre, ahonnan a legszebb a kilátás. Sajnos már nem olyan, mint pár éve volt, mert akik megvették a telket körbekerítették és a kerítés mindig belóg a képbe.