Jean-Michel Jarre koncert

A csütörtöki a 10. órámat majd a jövő héten fogom megtartani. mert fél 5 körül Budapestre indultunk Péterrel a Jean-Michel Jarre koncertre. Voltunk mi már egyszer 1993-ban, aztán 1997-ben is, de Péter annyira szeretett volna menni, hogy vettem két jegyet egy hónapja.
Fél 8-kor már bent voltunk a Papp László Arénában, ahol én még nem jártam. Az ezen a helyen előtte állt Budapest Sportcsarnokban többször is előfordultam, de itt bent még nem jártam. a 204-es szektorban ültünk, elég jól látható volt a színpad.
Az "előzenekar" egy DJ volt, aztán 38 perc várakozás 8 után JMJ-ra, miközben a Waiting for Cousteau szólt. A koncertet kifejezetten élveztem, mind látványban, mind hangzásban nagyszerű volt, bár én leragadtam az Oxigén és a Napéjegyenlőség lemezeknél, de Péter képben volt és időnként magyarázott nekem. Kb. fél 11-ig tartott a ráadással a koncert, így nem sokkal éjfél után értünk haza.

Kerestem a diám között olyan képet, amit még az első JMJ koncerten fotóztam. Hát találtam, de elég homályosak, bár lehet, hogy csak "hibaisták". Persze akkor a Népstadionban elég messze ültünk a színpadtól é s csak egy régi Praktikám volt, ha jól emlékszem.

Két előadás egy este

Kedden két programom is volt, 5 órakor a Kecskeméti Városszépítő Egyesület szervezésében a Civil Klubban a Kecskeméti utcanevekről tartott egy érdekes elő adást Erdélyi Erzsébet. Még az előadás előtt végignéztem az éppen ott lévő kiállítás képeit, Németh József festményei voltak most kiállítva. (A megnyitón nem tudtam jelen lenni.) Találtam kedvencet most is:

Az előadás nagyon érdekes volt tényleg, kezdve Kecskemét nevének eredetétől, a különböző beszédes városrészek elnevezésén keresztül az utcanevekig, de akármilyen érdekes is volt 3/4 6-kor muszáj volt eljönnöm, mert 6-tól Márk (a fiam) előadása volt a Világjáró Klubban, kint a Hunyadivárosban a Természet Házában. Tajvanról tartott útibeszámolót, ahol augusztusban töltött 2 hetet. Szép képeket vetített, pedig azt hiszem, csak telefonnal fotózott és néhány érdekességet is megtudtunk.

Nyitott Műterem Balanyi Károllyal + Resti Kornél Társulat

Ezen a napon sok-sok program volt a Hírös Agórában, mert az uniós fejlesztések nyílt napja volt. Négy órakor kezdődött Balanyi Károly Nyitott Műterme abban a kiállítótérben, ahol az ő művei láthatók október vége óta. A beszélgetést Kriskó János vezette. Elég nagy hangzavar volt a beszélgetés elején, ami engem zavart is, de aztán elcsitult a környezet. Az egy órás beszélgetés után Karcsi egy tárlatvezetéssel fejezte be a programot. Egy-egy meghatározó műnél megállva arról mesélt, ki látható azokon a fotókon, amelyeket felhasznált a zománcainál, illetve hogy mi inspirálta a műveket.

Innen az Ifjúsági Otthonba mentem át, ahol Resti Kornél Társulat "Megzsöttem címűsorát zen-és versek a Párizsi, Szeletek! szellemében" műsorát láttuk a barátnőmmel. Ez volt a második alkalom, hogy láttam a társaság műsorát és nagyon tetszett. Jókat nevettünk a szójátékokon és a versek társításain, felvezetésein, az összekötő szövegen. (Ezek mellett persze azért is áll hozzám közel ez a társulat, mert több volt tanítványom is közreműködik benne, pl. Papp Máté a 2006-ban végezett bolyai osztályomba járt.)

Barátnőmtől megkaptam Nyáry Krisztián új könyvét, a Festői szerelmeket. Nagyon örültem neki.

Őszi szüneti termés

Már nagyon vártam az őszi szünetet, mert tele voltam tervekkel. Somogyfajszon új témát találtam és ez új lendületet adott nekem.
Csaknem egy éve nem készítettem részkarcot, és most három darab kb. A/4-es méretű rézlemezt készítettem elő, de a hosszú kihagyás miatt az akvatintás alapozás rosszul sikerült, ezért az első nyomtatás után újra kellett alapoznom és maratnom a lemezeket. Akkor már nem voltam olyan lelkes. A somogyfajszi szürkemarhák üres karámjáról készült ez a sorozat.

A Somogyfajszon készített festménysorozatot ezek után folytattam. A régi faragott kőszobrok a témái ennek a sorozatnak. Még egyet megfestettem a Kak pusztai temető sírkövei közül, de a többi nagyobb táblára a caminón látott kőfaragások közül választottam. A santiagói katedrális kapujának egy-egy részletét, egy mélidei nagyon régi útszéli kereszt és egy kereszt Fisterrából.

Mozgalmas csütörtök

Az őszi szünet péntek délutánja elég sűrűre sikeredett. Bazán Vladimir kiállítása 17 órakor nyílt a Hírös Agórában, de előtte még megnéztem A hónap művészet sorozatban a kiskunfélegyházi Molnár István festményeit. Tetszett a vegyes technika (akrill, pasztell, homok) és az oldott, laza jelleg.

Vladi kiállítását Kriskó János nyitotta meg. Bazán Vladimir 1994 óta él Kecskeméten, sokszor láttam már csoportos tárlatkon a munkáit, de ilyen átfogót tárlatot nem láttam még tőle. Az elmúlt 10 évből válogatott, kb. 60 kép fémjelezte a 60 éves alkotót munkásságát. Nekem az egyik vörös falon lévő két kép volt a kedvencem.

Este fél 7-kor Angelo Minuti Hetényegyházán élő olasz szobrász kiállítása nyílt a Malom Center 2. emeletén. Minuti munkáiből sem láttam eddig még egyéni tárlatot és a helyszín is új a kiállítótermek sorában. Remélhetően sokan fogják látni ezeket a Malom Centerben lévő kiállításokat, azok is, akik egyébként nem járnak kiállításokra. Sokan voltak a megnyitón is, amelyet Turai Kamill nyitott meg. Angelót azt mondta, Modigliani inspirálta ezt a sorozatot.

Menyhei Szabolcs és Balogh József kiállítása - Bozsó Gyűjtemény

Az őszi szünet csütörtökjére 3 program is jutott, amiből én kettőre mentem el. A Bozsó Gyűjteményben kezdtem, ahol két Bozsó János-díjasnak, Menyhei Szabolcsnak és Balogh Józsefnek (Öcsinek), nyílt kiállítása. A díj, egy ösztöndíj volt, magán kezdeményezés volt, de ma már nem létezik, bár igaz, hogy azóta a város alapított egy Bozsó János-díjat (idén Bruncsák András kapta meg). A két mostani kiállító is évekkel ezelőtt kapta meg, de csak most jött létre a kiállítás. A szervezést, rendezést nehezítette, hogy Menyhei Szabolcs már pár éve London él, ott dolgozik és ér el szép sikereket. Mindketten figurális, látványelvű festészetet képviselnek, de témáik eltérőek. Menyhei Szabolcs a városlakókat festi, általában nagyobb méretben, míg Balogh Öcsi festményei intimebb hangulatúak, kisebb méretűek és egyértelműen a vidék szereplői jelennek meg rajtuk.

A megnyitó kezdte után félórával a könyvtárban a 80 éves Buda Ferenc köszöntése kezdődött, de úgy döntöttem, hogy nem rohangálok egyik helyről a másikra, ezt kihagyom.
Hatkor az Otthon Moziban a Kút című filmet vetítették és ez egyben a bűnügyi filmnapok megnyitója is volt, valamint utána volt egy kis beszélgetés az rendezővel, Gigor Attilával.
A film elég brutális volt és kontrasztos, de valószínű ezért jó és elgondolkoztató.