Augusztus 11-én volt a 25. házassági évfordulónk és ennek méltó megünneplésére még decemberben lefoglaltam 4 éjszakára szállást Párizsban egy kis montmertre-i szállodában és oda-vissza a repülőt is. Azért épp Párizsba, mert 25 évvel ezelőtt, még a házasságkötésünk előtt ott jártunk együtt (sőt akkor velünk volt a sógorom is). Akkor egy hetet töltöttünk ott, a Bois de Boulogne-ban sátorban aludtunk, de nem a hivatalos kempingben, mert az már megtelt, hanem mellette "vadkempingezve". Csak félig volt vad, mert megengedték ezt akkor, sőt bejárhattunk a kempingbe fürödni, de nem kellett semmit se fizetni.
Azért volt teltház, mert rengeteg turista érkezett a francia forradalom 200 éves évfordulójára, azaz 1989. július 14-re. Mi akkor egy egyhónapos nyugat-európai körutat tettünk meg, amelyből egy hetet szándékoztunk Párizsban eltölteni. Én már előtte évben voltam 2 hetet Párizsban, így én lettem az idegenvezető. Utána még háromszor vittem csoportot Párizsba 1-1 hétre (1995, 2001, 2007), de Péterrel együtt azóta sem voltunk ott, így jó ötletnek tűnt, hogy így emlékezzünk fiatalságunkra és az akkori élményeinkre.
Nem volt előre összeállított programunk, nem akartunk újra végig menni a kötelező múzeumokon, hiszen ezeket nem is egyszer láttuk már. Én nagyon élveztem, hogy csak ketten vagyunk (nem 40 diák jön utánam) és hogy a programunkat "ad hoc" jelleggel alakíthatjuk. Csak olyan múzeumba szerettem volna eljutni, ahol még nem jártam és persze szerettem volna, ha Péter kívánságai is teljesülnek, azaz ahová ő szeretne elmenni, oda is eljutnánk. kicsit nehezítette a dolgunkat, hogy az időjárás előrejelzés szinte minden napra esőt jósolt. Sajnos, ez igaz is lett, bár nem hosszú erős esők voltak szerencsére.
Pénteken indultunk, de még csütörtökön a családdal ünnepeltük, pisztrángot készítettem. A fiunk vitt fel a repülőtérre és 18.10-kor landoltunk a párizsi Charles de Gaulle Repülőtéren és a B jelű RER-rel elmentünk a Gard du Nord-ig (9,75 €/fő)
Többet nem akartunk aznap közlekedésre költeni, és mivel csak két kis bőröndünk és kiét kis hátizsákunk volt (a repülőjegy csak kézipoggyászt engedélyezett) egy metrómegállónyit sétáltunk a szállásunkig, a Hotel Résedence De Bruxelles-ig, ami a Boulevard de Chapelle-en volt. Nem túl jó környék, de a Montmartre-on van, egy laza kis sétával el lehetett jutni a Sacré Coeur-höz és ár-érték arányban nekünk éppen megfelelt (27 €/fő/éj reggelivel és idegenforgalmi adóval együtt).
A szoba pici volt, alig nagyobb a francia ágynál, de volt fürdőszoba és egy pici gardrób és aránylag csendes volt, mert egy belső udvarra nézett.
A szoba elfoglalása és egy csöpp pihenés után már indultunk is fel a Montmartre tetejéhez, a Sacré Coeur-höz. Közben már szemerkélt az eső. Készítettünk egy "szelfit" is, de ezt még gyakorolnunk kell, mert az én fél arcom lemaradt (igaz nekem nincs elől kamara a telefonomon). Innentől inkább mindig megkértem valaki a közelben, hogy készítsen rólunk egy felvételt, hogy mindketten rajta legyünk. Ezen a téren mindig vannak önjelöltek, akik szórakoztatják a közönséget, volt ilyen 25 éve is, és most is. Mellékelek néhányat a 25 évvel ezelőtt készült digitalizált ORWO diapozitívekből, egy kicsit olyan "akkor és most" jelleggel.
Mikor kijöttünk a Sacré Coeur-ből, ahol nem lehetett fotózni, már jobban esett az eső, így bemenekültünk egy étterem fedett terasza alá és megvacsoráztunk. Aránylag olcsón lehet különböző menüt enni (11-20 €), de az ital elég drága, majd még egyszer annyi, mint maga a menü. 25 éve nem tehettük meg, hogy bárhová is beüljünk, nemhogy enni, egy pohár italra sem! Konzervet ettünk, meg az aluljáróban árult barackot.
A szomszéd asztalnál többször hallottuk a lengyel "zdrowie!" kifejezést. Több fiatal és egy idősebb művész iszogatott.
Vacsora közben az egyik szemben lévő étterem előtt egy lány hegedült, és egyszer csak az "A csitári hegyek alatt ..." dallamát ismertük fel. Utána odamentünk a lányhoz, némi aprópénzt dobtunk a kalapjába és megszólítottuk. Egy győri leányzó volt, aki 2 hete volt Párizsban és a vakációjára így szedte össze a pénzt.
Közben teljesen besötétedett és elállt az eső, így nyugodtan tehettünk egy kört a Montmartre központjának számító Place du Tertre-én, elmentünk a Saint-Pierre de Montmartre templom előtt és készítettem néhány éjszakai képet, például a kivilágított Eiffel-toronyról, majd visszasétáltunk a szállodába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése