Bécsi kiállítások diákokkal + egy kis adventi hangulat

Pénteken a tanításon kívül még volt egy esti program a Kandósban, a szokásos öregdiák találkozó. Tavaly kihagytam, tavaly előtt voltam és most újra elmentem, de most se volt több volt művészetis, akivel beszélgetni lehetett volna. Összesen három volt művészetis lány volt jelen a 2009-2011. között végzett évfolyamokból, kettővel beszélgettem is egy keveset, de nem akartam sokáig maradni, mert szombaton Bécsbe indultunk korán reggel, és én nyűgös vagyok, ha nem alszom ki magam. 

Szóval a szokásos hajnali 5 órakor indultunk, Pesten a II. Rákóczi (nekem még Lágymányosi) hídon felvettük Márkot és két egyetemi társát. Aztán a szokások győri pihenő helyett előbb álltunk meg egy rövid időre, így nem futottunk bele a Bécsi tartó adventelő magyarok tömegébe, és behoztuk a kitérő miatt késést, 3/4 10-re ott voltunk a Természetrajzi Múzeum mögött. Útközben Warholról, Bécsről és a Fauve-okról néztünk egy-egy filmet ráhangolódásképpen a ránk váró látnivalóra. 

Megérkezésünk után tempós séta következett a Kunstforum felé, ahol a Warhol /Basquiat című kiállításra jelentkeztünk be 10 órára és kértünk vezetést is. A vezetés inkább abban erősített meg néhány embert, hogy egy nagy humbuk az, amit Warhol, de még inkább, amit Basquiat csinált. A középső teremben állították ki a közös munkáikat, a többi teremben pedig a külön készültek szerepeltek. 

Itt két óra szabadidő következett, amelyet a szokásos módon töltöttünk el: nézelődés a Freyungon a karácsonyi kirakodó vásárban, ebéd: kolbász forralt borral, majd egy kis kávéházas beülés: kávé, süti.

Délután 2-re az Albertina Matisse és a Fauve-ok című kiállításra jelentkeztem be a kisebb diákokkal és az érdeklődő felnőttekkel. Sajnos, egy pár kilencedikes diák nem érkezett meg a megbeszélt időre és én hiába próbáltam őket telefonon elérni. Eltévedtek, hiába osztottam a buszon ki egy-egy bécsi belvárosi térképet, és mivel a feltöltős telefonjukon nem aktiválták a roaming szolgáltatást, így sem, ők nem tudtak hívni, sem őket nem lehetett elérni. Pedig jó volt a kiállítás, Matisson kívül ott voltak a többiek, Dufy, Valminck, Derain  festményei is és néhány afrikai faragás is. Nekem meglepetést jelentettek, a sok vidám festmény mellett Matisse szobrai és Rouault komorabb képei. 

Csak egy órám volt, át kellett árnem 15.25-re a Kunsthistorisches Museumba. Gyönyörű napsütés volt, pici széllel, pedig az előrejelzés durvább időt jósolt. Átsétáltunk és az ellenfényben készítettem néhány fotót.

A nap általam legjobban várt kiállítás a Lucian Freud kiállítás volt, mert még eredetiben nem láttam a festményeit.

Erre a kisebb diákokat nem mertem bevinni, csak a 12-13. évfolyamos diákokat. A kezdetektől mutatta be a tárlat Freud festészetét. Az ő munkái között is volt néhány művészettörténeti utalás, feldolgozás a sok-sok portré és akt között. Egy filmbe is belenézhettünk, ahol láttuk alkotni Freudot, aki még részt vett ennek a kiállításnak az előkészítésében 2011-es halála előtt. Tanulságos volt.

Kifelé végigverekedtük magunkat az adventi tömegen, a busszal 17 óra volt megbeszélve a találkozó. A busz ott is volt időre, de 4 diák hiányzott, márpedig a busz itt nem várakozhat. Hiába próbáltam hívni a lányokat, "a szám nem kapcsolható". A busz elment egy körre, én meg ott maradtam és vártam. Aztán végre bejelentkeztek telefonon, és próbáltam őket a megbeszélt helyre navigálni, de csaknem akartak megérkezni. Kb. 20 után tűntek fel a másik oldal felől, kiderült, hogy a tér másik oldalán várakoztak.

Hazafelé levetítettem A graffiti királya című Basquiat életrajzi filmet, bár többen csukott szemmel nézték, kissé elfáradtak. Persze nemcsak ők! Valamivel 10 óra előtt megérkeztünk Kecskemétre